19 hónapos lettem!

Október 3-án 19 hónapos lettem! Annyira gyorsan telik az idő! És anya szerint nagyon sokat változom, és ügyesedem az idő múlásával.
Most már egyre gyorsabban szedem a lábam. Szaladok, és közben mondom is, hogy "SZA" (szaladok)! Néha csak úgy magamtól rámjön, és körbe-körbe futkározok a lakásban. Vagy ha apa hazajön a melóból, vagy ha mamiék jönnek, akkor is rohanok eléjük. Szerencsére mostanában nem estem el! A lépcsőn is magam akarok közlekedni, lököm el anya kezét, nem kérem a segítségét! A múltkor hasra is estem, mert siettem, és nem figyeltem a lábam elé! De ha odafigyelek, akkor nincs baj!
Szeretek anyának segíteni is! Kedvencem a mosás, anya adogatja a ruhákat, én meg teszem be a gépbe, és benyomom a gombokat. Sepregetek, port törlök, és főzök. Fenn ülök a konyha asztalon, és kevergetek, teszem a fazékba, amit anya megenged, amit mond! Néha azt is beleakarom tenni, amit nem szabad! De azért a szétpakolás sem marad még el, anya sajnálatára. Kihúzom a fiókokat, és kipakolom belőle a papírokat, fényképeket, iratokat! No, meg az újságtartóból az újságokat kihordom az ágyra, és jobbra-balra rendezgetem!
Most már előfordul, hogy egy darabig eljátszom magam is! Kockából tornyot építek, vagy fényképeket, újságot nézegetek, babázok, sorba ültetem őket, etetem, itatom, vagy pár napja apa perselye a kedvencem. Rájöttem, hogy alul ki lehet nyitni, és kiborítom belőle az aprókat, aztán meg visszadobálom. Ez is leköt egy darabig.
Néha szoktam verekedni is, megharapom anyáékat, vagy rájuk csapok, megrúgom nevetve. De mindig rám szólnak, hogy nem szabad, és sírni fognak, mert fáj nekik! Akkor mindig megsajnálom őket, és hozzájuk bújok, meg mondom, hogy "SZE" (szeretlek).
A bölcsiben nagyon ügyes vagyok, a gondozónénik mindig dícsérnek anyának, hogy milyen jó vagyok, mindig azt csinálom amit mondanak, mindenkit szeretgetek, és el sem tudják képzelni, hogy én rossz is szoktam lenni! Anya szerint itthon bepótolom a rosszalkodást! De azért nem lehet rám mondani, hogy rossz gyerek vagyok, csak nagyon eleven. Egy perc nyugtom sincs, mindig csinálnom kell valamit. Ha apa megkérdezi, hogy rosszcsont vagy Emike?, akkor bólogatok, hogy igen! A múlt héten kétszer a bölcsiben aludtam, és szerencsére ekkor sem volt velem baj, nem sírtam, nem hisztiztem. Anya büszke is rám!
Nagyon sok szót használok már, de szinte lehetetlen összegyűjteni! Néhány új dolgot azért leírunk:
IS: ezt már összekötöm más szavakkal: EMMA IS- APA IS- ANYA IS ( ha csinálunk valami, akkor mondom, hogy ki csinálja még);
CSICSIA BABA :csicsija babája: ezt a bölcsiben tanultam;
TIRSZ: kérsz;
VACA: vacak;
MACI;
TE: tej;
TÁ: tea;
BRÜMMA: motor;
PÍZ: pénz;
FE: fel, ha anya kérdezi felkeltél Emike? akkor ezt válaszolom;
ME: ez azt is jelenti, ha mehetünk valahova, vagy ha meg van valami;
BE: ezt akkor mondom, ha valamit be kell csukni, vagy be kell engem takarni;
KUKA: kuka, kupak;
TETE: teteje (a cumisüvegnek)...

Ennyit a hófordulóról!
Most egy kis panasz: anyáék hétvégén elmennek Olaszországba lagziba, és engem itthon hagynak, mamiéknál leszek! Tudom, mert anya már pár napja mondja, hogy el fognak menni, és mami vigyáz rám! Én meg csak nézek nagy boci szemekkel, és néha mondom, hogy "NE"! De azért megpróbálok most is ügyes lenni!