2009. november 27., péntek

Hasrafordulás, rosszalkodás (11.23-27)

"A héten nem csavarogtunk szinte sehol, itthon voltunk. Hétfőn anya délben bébiételt kóstoltatott velem, utána meg az általa facsart gyümölcslével itatott, amiben volt banán és alma. Nagyon ízlett, mint minden kaja, nem hagytam belőle egy kortyot sem. Ennek meg is volt az eredménye, mert össze-vissza csóréztam magamat. Anya hiába böfiztet akár 15 percig is, még utána is jön belőlem kifele a felesleg, persze a ruhámra, így naponta többször is át kell öltöztetnie.Kedden anya hasra fektetett, hogy gyakoroljam a fejem emelgetését. Ennek meg is lett az eredménye, mert szerdán magamtól hasra fordultam életemben először. Anya pont sepregetett a szobában, én meg a szőnyegemen játszottam. Egyszer csak azt hallotta, hogy furcsa hangon nyöszörgök, és odanézett, és már hason voltam. Azóta ezt gyakorlom, és csütörtökön este is többször végrehajtottam ezt a műveletet. Először így oldalra és fél hasra: Majd kihúzom a kezem, és elkezdek leskelődni. Sokáig azonban nem szeretem, ha így vagyok, és arra még nem jöttem rá, hogy vissza is lehetne fordulni. Így anya feladata, hogy a hátamra tegyen, bár Emma is sokszor vissza akar fordítani, csak ő a kezem nem figyeli, és anya mindig rászól, hogy kitörik a kezem, vigyázzon velem!"-Lacika

" A hét eleje számomra is a szokásos módon telt. Nappal bölcsi, esténként meg rosszalkodás itthon. Szerdán apával elmentem Lackóhoz, az autószerelőhöz, mert apa elvitte a kocsinkat, és helyette amíg megcsinálja, kölcsönkapta az ő autóját, egy Audit. Örültem is neki, mert legalább abban is játszhattam egy jót. Csütörtökön nem mentem a bölcsibe, mert este köhögtem, reggelre meg fiknyos lettem, így anya itthon tartott megfigyelésen. Napközben az orrfolyáson kívül semmi bajom nem volt, olyan eleven voltam. Estére meg végképp nem lehetett bírni velem. Miután apa bejött, nem hagytam békén rajta ugrándoztam. Kaptam is a picsámra egy kicsit, de nem hatott meg, azon is csak röhögtem. A végén azért volt sírás is, mert annyira belemerültem, a szaladgálásba, és ugrándozásba, hogy elestem és beütöttem a fejem. Péntek hajnalban, mikor már anyát másodjára ébresztettem, hogy takarjon be, anya érezte, hogy kezdek melegedni. Megmérte, lázas vagyok-e, de csak 36,9-et mutatott a hőmérő. Azért adott egy kis Nurofent, és orrfújás után átvitt közéjük aludni. Én persze beszélgetni akartam, csak nagy nehezen aludtam vissza. Reggel vittek is a dokihoz, de addigra megint nem sok bajom látszott. Mondta is anya a dokinak, hogy a rosszaság a legnagyobb baj velem. Kaptam néhány cseppet, aztán hazajöttünk, bevettem a gyógyszert és utána elmentem Erzsi mamival, Lacika meg apával maradt itthon, mert anya ment babalátogatóba. A fodrásza Kati szült meg még októberben, és a kis Hangát nézte meg. Ha nem lettem volna beteg, akkor én is mentem volna vele. De megígérte, hogy majd ha legközelebb megy, akkor engem is elvisz!
És most a Mikulásról néhány szót! Nagyon várom már, minden nap elmeséltetem anyáékkal, hogy mikor jön, és mit hoz. Már tudom, hogy ha "JOSSZ LESZEK, AKKOJ VIJGÁCSOT HOZ!" És mondom anyáéknak, hogy "CSOKIT NE HOZZON, CSAK JÁTÉKOT!"
A legújabb dumám meg a pisiléssel kapcsolatos. Tegnap mondtam először anyának, aki először csak lesett, aztán alig bírta ki röhögés nélkül: "NEM KELL KITÖJÖLNI, KIJÁZTAM, MINT APA!" Na, anya egyből ment apához, hogy jóra tanít! Persze ő azt állítja, hogy sose mondott nekem ilyet!"-Emi

2009. november 23., hétfő

Péntek esti játszás, Erzsébet nap (11.20-22)

"Pénteken miután hazaértem a bölcsiből anyával és Lacikával egyből elindultunk sétálni, mert Lászlónk aznap még nem volt kinn a levegőn, és így nem is nagyon aludt. Apa meg papa addig levágtak egy kakast a garázsban. Séta közben találkoztunk egy nénivel, aki biztos unatkozott, mert kinn állt a kapuban a kutyájával. Anya mondta, hogy nézzem meg a kutyust, milyen szép. A néni egyből mondta, hogy picinek hívják, aztán meg hogy, milyen rossz idő van. Én meg egyből válaszoltam: "NEM, NINS JOSSZ IDŐ!" És aztán indultunk is tovább gyorsan, mielőtt leragadtam volna. Mire hazaértünk apáék már végeztek is. Mi bejöttünk játszani. Igaz László elaludt a séta közben, és még nem ébredt fel. Én amíg aludt megmutattam anyának, hogy megint loptam a bölcsiből. A tüsikből hoztam haza, amikből építeni szoktam. Igaz itthon is tele vagyunk építőkockával, de az már uncsi, most a tüsi a menő! Utána meg rajzoltam a rajztáblámmal napocskát, és anya szerint ez már tényleg hasonlít a napocskára. Kifigyeltem, anyáék hogy csinálják, és most én is először rajzoltam egy nagy kört, és abból húzgáltam ki a napsugarakat. Elég jól sikerült! Közben apa előkereste anya egyik régi csizmáját, ami anno nem sokat volt használva, és mióta ideköltöztek, még elő sem volt véve a dobozból. Hát persze én próbáltam fel először! Utána Lacika is felébredt, és ő is elkezdett játszani a csörgőivel. Már elég ügyes, mindent megfog, és nézegeti, meg harapdálja. Este sajna bepisiltem. Sírva kiabáltam anyának, azt hittem baj lesz belőle. De ő gyorsan átöltöztetett, átcserélte az ágyneműmet és már aludhattunk is tovább.
Szombaton Erzsi maminak volt a névnapja. Délelőtt eljött Nóri vigyázni Lacikára, mi meg elmentünk ajándékot venni maminak, és anyának farmert. A farmert a kínaiba vette, és amíg próbált, én rátaláltam apával a játék részlegre. És ott a csipogós székekre (ha ráültem csipogtak). Mindet kipróbáltam annyira tetszett. Utána apa megfőzte a kakaspörit, mi meg anyával rendet raktunk. A délutáni alvás után pedig indultunk mamihoz. Már mindenki ott volt, dédiék, Karesz és Mari, Berci és Ica, Ditta és Pista. Kaptunk ajándékokat, én csatokat, könyvet, kistáskát, Lacika meg rágókát, és fürdős játékokat. Én kipécéztem magamnak a fiúkat, és először Bercivel olvastattam az új könyvem, aztán Karesszal. A végére Berci már bekarmolt egy kicsit, és hangosan énekelte velem a Bújj, bújj zöld ágat. Mindenki nevetett rajtunk. Este megint alkottam. Most nem pisiltem be, hanem átszöktem anyáékhoz. Lefektettek és még szokásuk szerint lementek TV-zni. Én meg szépen csendben átsurrantam, mert észre sem vették. Apa elaludt a TV előtt, anya meg gondolta akkor lefekszik egyedül. Feljött, és mit látott? Ott alszom a nagy ágyukban. Apa takaróján a fejem, az anyáé meg rajtam, és ott szuszogok a szarvassal, a zsiráffal, és az alvós törölközőmmel. Szerencsém volt, mert nem vitt át a szobámba, annyira édesnek talált, és így ott aludhattam vele!
Vasárnap délelőtt apával elmentem reggel a boltba, aztán meg Erzsi mamihoz kajcsiért. Délután meg Elekes mamiék jöttek el, mert a hétvégén Szekszárdon voltak borkóstolón, és borlovaggá is ütötték őket, így nem találkoztunk velük. Hoztak nekem csokikat, amivel meg is kínáltam őket. És megmutattam nekik az új elfoglaltságomat. Anya talált a neten egy játékot, a Vitatigrissel kell gyümölcsöket horgászni. Elkezdtem játszani, és mikor meguntam papa folytatta. Annyira tetszett neki, hogy míg itt voltak, szinte azzal játszott. Mondtam én neki, hogy jó játék! Este megint próbálkoztam, de most anya lefülelt. Gondolta, lefektetés után pár perccel megnéz. Már a szarvas, zsiráf az ágyában volt, épp a törölközőmért mentem vissza a szobámba, amikor felért. Így mindent visszahozott, meg elmagyarázta, hogy mindenkinek van saját ágya, abban kell aludni. Kénytelen voltam fogni az adást, és visszafeküdtem. Most fenn maradt, és hallgatózott, de én ügyesen elaludtam, nem próbálkoztam újra."-Emi

2009. november 20., péntek

Szomszédolás, esti segítkezés (11.16-19)

"A héten nem történt semmi különös, kicsit uncsi napjaink voltak. Hétfőn és kedden este is bölcsi után itthon voltunk. Többnyire anyával játszottunk benn, Lacikának csörgőztem, vagy anyával olvastattam. Most a kedvenc könyvem a Túl a Maszat Hegyen, vagy mi a címe. Abból olvastatok össze-vissza. Mindig megkeresem azokat az oldalakat, ahol rajzok vannak, és anyával azt meséltetem. Kedden nagyon nyűgös voltam. Csak úgy semmi ok nélkül elkezdtem bőgni. Olvasás közben, bilizés közben... Anya szólt is apának, hogy nem tudja bi bajom van, de már az agyára megyek. Apa felöltöztetett, és kivitt a garázsba, ahol ő csirkepörit főzött. Persze apának nem hisztiztem egyszer sem, de mikor bejöttem megint folytattam. Apa arra fogta, hogy megéreztem, hogy anya ideges, és átragadt rám. Anya szerint meg neki nem volt semmi baja, sőt jó kedve volt, amíg én el nem keserítettem. Azóta sem derült ki mi lehetett a baj.
Szerdán este elkezdtem a szomszédolást! Apa szólt, hogy kísérjem át, mert visszaadja az étolajat, amit kölcsönkért. Mire apa észbe kapott, én már beszaladtam a kapuból Szisziék ajtajához. Így apa is kénytelen volt bemenni egy kicsit. Mivel ő sietett, én meg nem akartam hazamenni, Tünde néni hívta anyát, hogy maradhatok-e, és meddig. Anya hat óráig engedett, gondolta, úgyis hazajövök, ha apa indul. Hát nem így lett! Adtam apának egy hatalmas cuppanós puszit, és rohantam játszani Sziszivel és Ancsával. Hat órakor vitt haza Zoli bácsi. Azt mondta, nem volt velem semmi gond, nem voltam megszeppenve az ősök nélkül. Anya meg kérdezte, hogy hol voltam? "SZOMSZÍDOLTAM! JÓ VOLT! SZISZIKE FELEMELT, MEG DOBÁLTUK AZ ÉPÍTŐKET!" Aztán vetkőztem, és közben "NÍZD CSAK! KUKAC! HOZTAM!" Anya meg felháborodott, hogy már megint elloptam valamit, én meg közöltem vele "IGEN! NEKEM MÍG NEM VOLT ILYEN, NEKIK MEG SOK VAN!" A végén megbeszéltük, hogy majd legközelebb vissza kell vinnem.
Csütörtökön este megint itthon voltunk, de már jó kedvem volt. Apa egy kicsit beteg volt, megfázott. Bontott egy üveg bort, és öntött anyának is. Én meg kiabáltam "ANYA NEM SZEJETI A BOJT!" Aztán láttam, hogy csak iszik belőle: "FINOM?", kicsit elfintorodott: "NEM? EJŐS?" Anyáék csak nevettek rajtam, hogy mindenhez van egy-két beszólásom! Aztán vacsiztunk, anya csinált fincsi rakott karfiolt, nagyon ízlett, sokat ettem belőle. Utána fenn TV-ztünk, vagyis anya nézte volna, de én megint felolvastattam vele. Lacika meg az ágyon figyelt bennünket. Fürdés előtt meg én vetkőztettem Lacikát. Mostanában ez a mániám. Alulról szépen le tudom venni róla a nadrágot, zoknit, kicsatolom a bodyt, és leveszem a pelust. Eddig minden OK! Viszont felülről nem olyan egyszerű, és ilyenkor segít anya, bár nem akarom hagyni, de képes lennék kitörni a kezét, annyira igyekszem! Volt is már belőle sírás! Előfordult már, hogy napközben kitaláltam Lacika bekakált, és szóltam anyának. Mire odajött, Lacika alulról már pucér volt! Persze kaki nem volt! Hát, így szoktam anyának segítkezni! Ja, és fürdéshez is én szoktam odaadni a fürdetőt, és a sampont, és fürdés után kipakolom a pelust, Lacika pizsijét, és tiszta zoknit is készítek. Utána megkérdezem: "ÜDES VADOM?" És anya megdícsér!"-Emi

2009. november 17., kedd

Sütés maminál, autómánia (11.13-15)

"Pénteken anya jött értem a bölcsibe. Nem volt valami jó kedvem. Nem is akartam haza se jönni, és utána a boltba se akartam bemenni, pedig a vásárlásból sosem akarok kimaradni. Most meg közöltem anyával, hogy én megvárom a kocsiban. Persze nem hagyott ott. Aztán meg benn a boltban sietettem "ANYA, MENJÜNK MÁJ HAZA!" Otthon Erzsi mamiék vártak, és a rossz kedvem is elszállt. Papa és apa felrakták a falvédőmet, amit még apa hozott a vásárból, én meg addig mamival játszottam. Nem is akartam haza engedni. Este apával szokás szerint beállhattam az autóval a garázsba.Szombaton reggel felkeltünk, megreggeliztünk és apával elmentünk Elekes mamiékhoz. Birkát és vadkacsát sütöttek a kemencében. Anya és Lacika csak később érkeztek. Ebéd előtt még átmentünk Elekes dédihez családostul. Megebédeltünk, és én ott maradtam aludni. Mivel Lacika is aludt, így anya is maradt vele, csak apa jött haza, mert neki dolga volt. Anya meg megvárta míg mindenki felébred, és utána jöttünk haza. Este még eljött hozzánk, Nóri és Csabi.
Vasárnap itthon voltunk anyával. Apa elment Kengyeli dédiékhez, mert még a gyémántlagzi óta nem pakoltak haza. Délután végre együtt voltunk. Elmentünk a cukrászdába. Egyből megittam 2 Cappys almalét, mint aki otthon nem kap enni. Mivel rajtunk kívül épp nem volt senki, odajött a kiszolgáló néni, és elkérte anyától Lacikát. Lászlót egyáltalán nem zavarta, hogy nem anya fogja, vigyorgott a nénire. Aztán én is megbarátkoztam vele, és segítettem neki a meggyújtott gyertyákat az asztalokra kitenni. Anya mondta is kérjek egy kis fizetést. Utána pisilni is a nénivel mentem el. Apa napközben hozott egy autót, amit hétfőn vitt műszakiztatni. Persze én nem bírtam kihagyni, hogy ne próbáljam ki, és a cukrászda után is benne játszottam. A vacsora már nem tetszett annyira. Jó messze eltoltam a székemet az asztaltól, hátha így megúszom, és nem kell ennem. De nem sikerült a tervem!"-Emi

2009. november 13., péntek

Főzés, maminál, étteremben (11.10-12)

"Kedden még itthon voltam. Anya délelőtt főzött, egybe fasírtot sütött, és krumpli főzeléket főzött. Az elejét nagyon jól bírtuk, én Lacikának mondókáztam, meg csörgőztem. Persze mikor a rántást kezdte el csinálni, és már a fasírtot is ki kellett volna venni a sütőből akkor kezdtünk el hangoskodni. Lacika sírt, mert már fáradt volt, én meg kicsepegtettem a teám, és bele is léptem. Új zoknit hoztam magamnak a szekrényből, de nem bírtam felvenni, ezért hisztiztem. Ennek eredményeként a fasírt alja megsült egy kicsit, a főzelék meg olyan lett amilyen (apa megette, úgyhogy nem lehetett annyira rossz). Délután Elekes mami jött el értem. Vett nekem bugyikat meg trikókat, azokat hozta el, aztán elmehettem vele. Hét óra után anya telefonált, hogy mikor hoznak haza. Akkor már épp öltöztettek, de mondták, hogy egyáltalán nem sietek haza, nagyon jól érzem magam.
Szerdán bölcsi után megint Elekes mamihoz mentünk anyával, mert apáék birka husit daraboltak. Mikor odaértünk, még mami nem volt otthon, úgyhogy kimentünk elé a dolgozóba. Lacika el is aludt útközben. Én bementem mamiért, és hiába mondták, hogy már indulunk is, csak levetkőztem, és kitaláltam pisilni kell. Végül csak megérkeztünk mamiékhoz. Lacika tovább durmolt, a fiúk meg hamar végeztek. Megvacsiztunk, és még beszélgettünk egy kicsit. Mire Lacika felébredt dédimama is átjött, megnézni bennünket.
Csütörtökön klassz nap volt, anyáékkal étterembe mentünk, mert volt üdülési csekkünk, ami két hét múlva lejár. Meghívták Nórit és Csabát is. Én nagyon jól éreztem magam. Kb. hatszor voltam a WC-én. Idegen helyen előszeretettel látogatom a mellékhelységeket, igaz anya a falra mászik tőle, és állandóan rám parancsol, ne nyúljak semmihez. Én gombalevest ettem, fincsi volt. Aztán meg anyáék kajájából csipegettem. Összebarátkoztam a pincérrel is. Megkérdeztem: "TÉGEDET HOD HÍNAK?" Józsinak hívták. Aztán amikor elfogyott az almalém odamentem hozzá, és mondtam "KÉJEK MÉG INNI!" Elsőre nem hallotta, mert telefonált. Újra próbálkoztam, és akkor már vittem a Cappys üveget is. "KÉJEK MÉG ILYET!" mondtam. Ő meg értetlenkedett: "Mit szeretnél?". Na akkor már hangosan mondtam: "SZOMJAS VADOM!" Meg is értette, és hozta az újabb üveget. Utána mikor felénk jött, igaz a szomszéd asztalhoz, mondtam neki, hogy "NEM KÉJEK TÖBBET, KÖSZI!" A végén meg kiabáltam neki, hogy "JÓZSI! ELVISZED A KÖNYVET? (étlapot)" Miután hazaértünk még maradtak nálunk Erzsi papiék egy kicsit (ők vigyáztak Lacikára). Lacikát apa papa kezébe nyomta, mert ő nem nagyon szokta fogni, mindig azt mondja, majd ha nagyobb lesz, mert félti. Ezután már én sem maradhattam ki a jóból, rohantam papa ölébe. Miután elmentek fürdésig felmentünk lustizni anyával. Lacika rugdalózott, én meg olvasgattam. Aztán meguntam, és beszedtem a ruhákat. Igaz még meg sem száradtak, úgyhogy anya teregethetett újra!"-Emi

2009. november 9., hétfő

Dokinál (11.09)

"Hétfőn reggel a nagy alvásunk után ébresztettem anyát röhögve, ő persze nem nevetett, mert alig bírta kinyitni a szemét, és könyörgött, csak még öt percet hagy aludjon. Én meg elmentem a bigyóért, mert pisilnem kellett, úgyhogy mégis sikerült felköltenem őt is, meg Lacikát is. Közben apa is hazaért, és öltöztünk, mert indultunk a dokinénihez, aki közben meggyógyult. Időpontot akartunk kérni, de azt mondták nem adnak, mert nincs sok beteg. Persze tele volt a rendelő, jó sokat kellett várnunk. Először Lacikát vizsgálta meg, kapott az arcára krémet, meg új hypoallergén tápszert. Ekcémás a kis arca. Utána engem vizsgált, de nem talált semmi komolyat. Egy kicsit piros a torkom, de nem vészes. Felírt kétfajta cseppet, és utána kértem a szokásos matricámat. Anélkül nem jövök el, már van vagy öt a garázs hűtőjén, ott gyűjtöm őket. Aztán elmentünk a Fornettisbe reggelizni, utána ki a céghez, a patikába, és végül haza. Itthon Lacikát boldogítottam amíg anya pakolászott. Ebéd után kitoltuk Lacikát, mert már nyűgös volt. El is aludt gyorsan a levegőn. Utána engem is lefektetett anya, de mondta, hogy most siet le, nehogy a macskák belemenjenek a babakocsiba. Így kénytelen voltam egyedül elaludni, ami sikerült is! Délután lenn a szobában játszottunk és TV-ztünk anyával. Amikor Lacikát letettük a szőnyegére, bemérgesedett és szét is szedte az egészet. De anyán nem fogott ki, mert szigetelő szalaggal jól megragaszgatta a csatjait. Este apa megengedte, hogy kimenjek vele a garázsba. Jól felöltöztetett, igaz beteg voltam, de csak az ő pulcsiját adta rám. Beálltunk az autóval, és utána jöhetett a fürdés és alvás."-Emi

Halászlé, Károly nap, nátha (11.07-08)

"Szombaton itthon voltunk. Apa reggeli után elment Szolnokra halat venni, mert halászlét főzött Csabival a garázsban. Elég későn tették fel főni, úgyhogy mi délben rizses húst ettünk. Mire felébredtem a délutáni alvásból, már Nóri is itt volt, és addigra a leves is kész lett. Megterítettünk, de addigra Lacika is felébredt, úgyhogy anya őt etette, mi meg elkezdtünk kajálni. Hát, most nem jött be a halászlé. A múltkor, amikor papa küldött, kenyérrel mártogattam, meg egy nagy csomó levét is megettem, és azt hajtogattam, hogy "KÉJEK MÉG!". Most meg anyának panaszoltam, hogy "NEM JÓ A PAJAMICSOM (paradicsom), NEM FINOM!" Hiába magyarázta, hogy az nem az, nem ettem meg. Így este még kénytelen voltam párizsis falatkákat enni.
Vasárnap reggelre náthás lettem. Már este köhögtem alvás közben, fel is ébresztettem anyát vagy kétszer, hogy takarjon be, és hogy pisiltessen meg. Délelőtt ettől függetlenül jó kedvem volt. El is mentem apával az egyik munkatársához vadkacsáért, amit Erzsi papinak vittünk el. Onnan nem akartam hazajönni, így egy órát maradhattam játszani. Délután meg Károly napra voltunk hivatalosak, de majdnem nem mentünk el. Sírva keltem, és mikor anya öltöztetni akart megint elkezdtem sírni. Mondta is, hogy így nem megy velünk sehova. Fél óra múlva lecsitultam, úgyhogy csak felöltöztetett minket, és elmentünk. Ott már nagyon feltaláltam magam. Kipakolták nekem a plüss állatokat, azokat rendeztem sorba. Aztán mindenkinek kiosztottam egyet. Utána az összes párnát a földre pakoltam, és lefeküdtem az állatokkal együtt. Utána Karesz elkezdett velem hülyéskedni, és onnantól nem lehetett leállítani. Mondtam neki minden csúnyát: "BUNKÓ VAD B.ZD MEG! F.SZOMBA!..." Szegény anya szégyenkezett, pedig nem szoktam ilyen csúnyán beszélni, csak ha produkáltatnak. Ők meg persze nevettek rajtam, így anya hiába fegyelmezett, nem hallgattam rá. Végül Karesz abbahagyta a cukkolást, így én is lehiggadtam, és észrevettem a porcelán babákat. Kértem egy szatyrot, és belepakoltam mindet. Legalábbis anyáék azt hitték! Haza akartam hozni őket, de elterelték a figyelmemet, és ott hagytam a szatyrot. Itthon mikor átöltöztetett anya, észre vette, hogy van valami a zsebembe. Hát egy kis baba volt, és a másik zsebből is előkerült egy. Kettőt sikerült ellopnom! Szép gyerek vagyok!
A vasárnap éjszakánk is jól sikerült. Lacika nem akart elaludni, mert megint kiszáradt az arca, és kipirosodott, valószínű viszketett is neki, mert kaparászta. Anya bekente neki, és el is aludt. Én meg hajnal egykor ébresztettem, hogy takarjon be. Aztán hajnal háromkor, hogy pisilni kell. Utána mivel köhögtem, hozott nekem teát, és visszafektetett megint. Arra eszmélt, hogy zörgök a szobámba, és feloltom a villanyt. Jött át, és látta, hogy a macis kanapén ülök, és öltözködöm. Mondtam neki, hogy "BECSOJGOTT A PISI, ÁT KELL ÖLTÖZNI!" Csak nevetett rajtam, és átöltöztetett. Aztán átvitt magukhoz, és ott kellett volna aludnom. De addigra Lacika is felébredt. Megetette, és végre próbáltunk aludni még egy kicsit. De csak köhörésztem, meg szipogtam. Így lejöttünk, kaptam Sinecod cseppet, meg Sterimarral fújta az orrom, hogy levegőt kapjak. Öt óra fele sikerült visszaaludnunk!"-Emi

Oltás (11.05-06)

"Csütörtökön nem történt semmi különös, legalábbis nem emlékszem rá!
Pénteken reggel anyával mentünk a tanácsadóba, vagyis apa vitt minket, mert úgy nézett ki esni fog az eső. A négy hónapos oltásra mentünk, ami egy hete a fülfájásom miatt elmaradt. Nem voltak sokan, kiderült azért, mert a doktornéni beteg lett, és csak azok maradhattak méretkőzés után, akik oltást kapnak.
A méreteim:
Súlyom: 7900 gramm (szép digi-dagi vagyok anya szerint)
Hosszam: 71 cm
Utána várakoztunk, közben meg anya pletyizett, én meg jól lebüfiztem, mert indulás előtt még jól teletömött. Aztán sorra kerültünk, és szépen vigyorogtam a doktornénire, de hiába, beadta az egyik szurit, és el is kezdtem ordítani mérgemben. De ez sem hatotta meg, mert a másik combomba is szúrt egyet. Anya gyorsan megvigasztalt, és jöttünk is haza. Mivel az eső csak nem esett, visszasétáltunk a boltba. Én el is aludtam útközben.
Délután anya sütit sütött, aztán Emi is hazaért a bölcsiből egy kis kerülővel. Apa elvitte a benzinkútra kiváltani a macit, amire mindenki gyűjti a pontokat a családban, és a cégnél. Aztán kimentek Elekes mamihoz a céghez, és persze nem is jött haza apával. Miután mamiék hazahozták, apa ment el Imre napot ünnepelni. Úgyhogy anyával voltunk itthon hármasban. Én elég nyűgös voltam, Eminek meg be nem állt a szája. Mindig apát kérdezte, hol van? Ki is készült anya egy kicsit, mire mindkettőnket ágyba dugott. Én kaptam egy kis Nurofent, nehogy lázas legyek az oltástól. Szerencsére nem lettem az, és jót is aludtam!"-Lacika

2009. november 5., csütörtök

Mamival, apával, hajmosás (11.02-04)

"Hétfőn Erzsi mami jött értem a bölcsibe, mert apa nem végzett időben a melóval. Miután egy óra múlva sem akartam hazaengedni, elvitt magukhoz, és 6 óra után Erzsi papi hozott haza.
Kedden este Nóri jött el hozzánk, őt fárasztottam egy darabig. Utána meg fenn játszottunk a földön a szobában Lacikával.Szerdán apa a bölcsi után kivitt a dolgozóba, annak az lett a vége, hogy haza sem jöttem. Közöltem, hogy majd Elekes mami hazavisz. Anya fel is hívott, hogy hol csavargok, mondtam neki, hogy "MAMINÁL VADOM, MAJD JÖDÖK!" Nemsokára meg is érkeztünk, és még egy kicsit játszottunk mamival. Utána kivételesen apa is benn volt velünk, most nem volt dolga a garázsban, vagy kinn, vagyis biztos lett volna, de inkább minket választott. Így felvette Lacikát, mert nem volt valami jó kedve, valószínű jön a foga, és amiatt nyűglődött. Persze én sem bírtam ki, hogy ne üljek az ölébe. Az esti programunk meg hajmosás volt. Lacikának megjött a koszmó elleni Babé sampona, úgyhogy először ő került sorra. Aztán anya megmosta az én hajamat is, természetesen a Lacika samponát kiköveteltem magamnak is. Ilyen szép lettem tőle: És már ilyen hosszú a hajam: Aztán még kimentem a WC-re pisilni lefekvés előtt, rohanva, és elcsúsztam. Nem ütöttem meg magam, de azért elkezdtem hisztizni. Ami utána már kezdett nevetésbe átmenni. Végül sikerült anyáéknak lefektetniük. Az éjszakák azóta is szárazan telnek. Volt, hogy ébresztettem anyát, hogy pisilnem kell, de legtöbbször átalszom anélkül is az éjszakákat! Mondtam is apának, hogy "FELNŐTT VADOM, CSAK PICI!"-Emi

2009. november 3., kedd

Mamis napok, száraz alvós éjaszakák (10.30-11.01)

"Pénteken apa szabin volt, mert anya már régóta nyafogott neki, hogy egy nagy csomó mindent venni kéne, és sosincs ideje elmenni. Így rám Erzsi mami vigyázott, ők meg elmentek vásásrolni. Elsősorban nekünk, én egy overált kaptam, és egy pulcsit, Emike meg egy nadrágot. Aztán nekem akartak venni egy sampont, koszmó ellen, de persze pont ez hiánycikk jelenleg, úgyhogy egyik patikában sem kaptak, pedig voltak vagy hatban. Este fenn játszottunk, és anya kínozott, hasra fektetett, kénytelen voltam a fejem emelgetni. Itt már lefele teszem, mert nagyon nehéz!Szombaton anyáék a temetőkbe mentek Halottak napja alkalmából. Mivel elég hideg volt, mi Elekes mamiéknál maradtunk. Délre jöttek, megebédeltek, és aztán indultunk volna haza. De Emma kitalálta, hogy ő mamiéknál alszik, és ebből nem is engedett. Úgyhogy ő maradt, mi meg hazajöttünk. Néztük apával a Forma1-et, és pihiztünk. Emma csak hat óra után ért haza vacsira.
Vasárnap egész nap itthon voltunk. A délelőtt az gyorsan eltelt, mire megreggeliztünk, és elpakoltunk, már ebédelhettünk is. Kaja után anya lefektette Emit, aztán felöltöztetett engem is, és kitolt az udvarra. A levegőn én is bealudtam, úgyhogy anyának volt egy nyugis órája. Délután megint Forma1-et néztek az ősök, utána meg úgy volt, hogy elmegyünk a cukrászdába sétálva, de én pont akkorra lettem éhes. Mivel már hamar sötétedik, csak apa és Emma ment el. Utána meg szokás szerint fenn a szobában a földön hemperegtünk. Már annyira megszoktam, hogy ha hat óra után lenn maradunk, akkor nyűglődöm. Ha felmegyünk, akkor viszont újra jó kedvem lesz fürdésig."-Lacika

"Jelentem azóta sem pisiltem be, sőt éjszaka fel sem ébredek egyszer sem. Reggel 7 óra fele szoktam ébredni, szárazon! Anya örül is! Egy gyerek kilőve éjszaka! Vagy kettő? Mert Lacika is fél 7-kor ébredt már két napja! De ne kiabáljuk el!"-Emi