Az én névnapi, és apa szülinapi bulija (04.19-25)

"Múlt hét hétfőn volt a névnapom, de csak hétvégén ünnepeltük. Azért reggel anya már azzal fogadott, mikor felébredtem, hogy boldog névnapot Emike. Én meg kérdeztem, hogy akkor ma jön mindenki, jönnek a vendégek köszönteni? De emlékeztetett, hogy majd szombaton, apa szülinapjával együtt tartjuk a családi bulit. Délután csak egy elő ajándékot kaptam, egy órát, és mondták, hogy hétvégén még kapok egy nagy meglepetést is.
A múlt hét egyébként a szokásos módon telt. Minden nap oviban voltam, egyre jobban veszem az akadályokat. Egy probléma van, hogy nem akarok délután aludni, egész héten csak 1 napon aludtam el. Először egy kislány mellett, Timike mellett aludtam, és annyira megbarátkoztunk, hogy csak vigyorogtunk egymásra, meg csatokat cserélgettünk alvás helyett. Aztán egy kisfiú mellé fektettek, ott első nap elaludtam, de másnap már mellette sem. Enni jókat eszem, azt mondják az óvónénik, hogy az első 10 legjobb evő között vagyok, amit anyáék el sem akarnak hinni.
Délutánonként kinn az udvaron játszottunk, vagy csavarogtunk.
Szerdán délután anya elment Nórival vásárolni ajándékot apának, minket meg elvitt Elekes mamiékhoz.

Pénteken az óvodával kirándulni voltunk. Csak itt Törökszentmiklóson néztünk meg egy tájházat. Busszal mentünk, ami nagyon tetszett, és nagyon sok háziállatot láttunk, pipit, birkát, nyuszikat. Igaz nekem legjobban az jött be, hogy megkínáltak bennünket innivalóval. Ovi után anyával mentünk a Dm-be, és ott már úgy meséltem el a pénztáros néninek, hogy "VOLTUNK KIRÁNDULNI KAMIONNAL, ELEKES MAMÁNÁL, NAGYON SOK NYUSZIT LÁTTUNK!". Hát egy kicsit ferdítettem a sztorin. Utána estig készültünk a másnapi partira. Apa készítette elő a cuccokat a főzéshez, takarították Csabival a garázst, a teraszt, anya meg még benn befejezte a takarítást, és főzte a húslevest, meg töltötte a sajtos rolót. Addig ránk Nóri vigyázott, sőt Lacika még aludt is egy kicsit. Nóri rendelt magának kaját, de én is belekontárkodtam. Aztán megjött a szomszéd bácsi a kamionjával, és belekéredzkedtem apával. Nagyon szupi volt benne ülni. Estére annyira kikészültem, főleg, hogy aznap sem aludtam délután az oviban, hogy már Lacika fürdetése előtt 7 óra után bealudtam. Anyáék csak azután ébresztettek, miután Lacika megfürdött, de én csak sírtam, nyűglődtem, úgyhogy arc és kézmosás volt csak, a fürdésem elmaradt, gyors pizsama vétel után már aludtam is, és reggel fél 8-ig húztam a lóbőrt.

Mire szombat reggel megreggeliztem, már ott várt az udvaron a meglepi ajándékom. Egy szép kis játszóház.Nagyon tetszett, egyből elkezdtem benne játzsani. Már nem is ilyen üres, berendeztem a kis asztalommal, székemmel, és játékokat is pakoltam bele. Nóri kilenc óra után jött hozzánk, megint ő vigyázott ránk, amíg anya készülődött. Még elment a tortáért, meg üdítőkért, utána kirántotta a pipi husit, ami a levesben főtt..., addig apáék Csabival elkezdték főzni az őzpörit. Délre mindenki megérkezett, Elekes mamiék, Erzsi mamiék, Elekes dédi, és Olgiék. Nagyon sok ajándékot kaptam, én is és apa is. Aztán megebédeltünk, én természetesen alig akartam enni, Lacika meg csak úgy falta a levest. Én utána inkább a tortára koncetráltam, persze nem normálisan ettem, hanem körbe a kemény csokit szedtem le róla. Nekem 2 óra fele mennem kellett aludni, és mire felébredtem már csak Nóriék voltak nálunk. Anyával gyorsan elmosogattak, mi meg apával voltunk kinn. Apa Lacikával ült a fűben, én meg áthívtam Szisziéket játszani, és megkínáltam őket tortával is. Aztán anyáék áthívták a szüleiket is, és Lacika fürdetéséig beszélgettek, mi meg összerajzoltuk a garázst, és a ruhánk is csupa kréta lett.

Vasárnap próbáltuk kipihenni a bulit, igaz apa permetezett Berci bácsival, én meg csavarogtam vele, mikor Berci bácsit hozta-vitte. Délután elmentünk szavazni, meg Erzsi mamihoz a kisházhoz, aztán én apával fagyizni, mert Lacika addigra éhes lett, és fáradt, úgyhogy ők anyával most kimaradtak a tutiból!"-Emike

Lassan, de biztosan szokom az ovit, de itthon jobb (04.14-18)

"Egyre jobban viselem az ovit, még reggel van egy kis elbizonytalanodás, mikor anyáék otthagynak, de utána feltalálom magam, és jókat játszom. Délután mikor jönnek értem, jó kedvem van, és itthon is sokat mesélek anyának, hogy mi történt az oviban, ki rosszalkodott, ki nem akart aludni...
Szerdán reggel apa vitt, délután meg az egész család jött értem, és mentünk a fagyizóba. Sajnos még fagyit nem ehettem, sütit meg nem kértem, de 4 dl almalét simán lehúztam. Lacika meg persze sütit kért anyától, ő mindent nagyon szeret, csak ennivaló legyen.
Csütörtökön nem volt ovi, mert továbbképzésre mentek az óvónénik. Kivételesen gond nélkül zajlott a nap, nem volt sírás-rívás, hiszti... Délelőtt elsétáltunk a Sparba bevásásrolni, meg a Dm-be. Délután munka után Nóriék jöttek el hozzánk, főzőcskéztünk, kocsit mostak, én meg kinn játszottam.
Pénteken anyával és Lacikával sétálva mentünk az oviba, mert végre jó idő volt, nem esett az eső. Délután apa hozott haza, de még mennie kellett ki a gyárba, és anya úgy döntött, hogy ők is kijönnek velünk. Persze ott voltak még Elekes mamiék, és nem is jöttem anyáékkal haza, hanem elmentem mamiékhoz. 6 órára kellett volna hazaérnem, de már majdnem 7 óra volt mikor megérkeztünk. Anya le is szidta mamit, hogy nem erről volt szó, de mami mondta, hogy én nem akartam hazajönni, és ha vacsiztam volna, még később hozott volna haza. Hát igen, nekik még tudok parancsolni!
A hétvégénk is jól telt, de balhé nélkül nem telt el. Szombaton délelőtt mentünk a piacra vásárolni. Először a kisboltban apa kávézott, és vett kenyeret. Aztán kiment a gyárba megnézni a vizet, amit szivattyúznak. Utána voltunk a piacon, majd a húsboltba tartottunk, mikor apát hívták a gyárból. A szivattyút kellett áttelepíteni, és értetlenkedtek, ő meg ideges lett. Így a húsbolt előtt még egyszer kimentünk a dolgozóba. Addigra Lacika elaludt a kocsiban. Aztán vissza a húsbolt, majd a 100 forintos virágcserépért, és nekem labdáért. A 100 forintosban a kasszánál mondtam a néninek, hogy "APA KINN ÜL A KOCSIBAN, MÁR TELJESEN KI VAN IDEGESEDVE!" Na, a néni egyből elkezdett nevetni rajtam, és mondta, hogy az ő férje is ideges a vásárlástól! Igaz apa nem attól lett ideges, de a néni ezt nem tudhatta. Délután elsétáltunk a cukrászdába, aztán kinn az utcán játszottunk Sziszivel és Ancsával. A vacsinál meg összevesztem anyával. Elkezdtünk enni, én 2 falat kaja után rákezdtem, hogy nem vagyok éhes, később akarok enni, ki akarok menni apához... Anya rámszólt, de nem hagytam abba, és elkezdett rám kiabálni, hogy akkor menjek ki apához. Apa be is jött értem, és még egy óra hosszatt kinn lehettem vele. Addigra anya is, és én is lenyugodtam, és kibékültünk.
Vasárnap délelőtt kinn kertészkedtünk az udvaron, én engedtem a kerticsapot a földre, utána meg dagonyáztam a sarat. A kezem is, és a cipőm is szép lett! Apa közben hozott egy tranzitot vizsgáztatni. Délután azzal mentünk a cukrászdába, aztán meg jöttek Tóth dédiék köszönteni névnapom alkalmából. Pénzt, csokit és virágot kaptam tőlük."-Emike

Apás Emma, ügyesedő Lacika (04.12-13)

"Hétfőn apa vitt az oviba, mert a hétvégén nagyon apás lettem, meg amúgy is esett az eső. Most nem sírtam, anya mondta is, hogy az apáknak mindig csak a jó jut a gyerekből, a bőgést az anyáknak tartogatják. Délután mindenki jött értem, de engem csak apa érdekelt, kikerültem anyát, és apához szaladtam! Gondolta anya, szépen nézünk ki! Aztán elmentünk a cukrászdába sütiért, mert jöttek hozzánk Murányi Lacikáék. Játszottunk a motorommal, aztán Lacika megsértődött valamin, és alig lehetett kiengesztelni. Utána megint jót játszottunk fenn a szobámban, addig amíg le nem jött panaszkodni, hogy "Emmácska megmart, nem akarok vele játszani." Így lenn maradtunk, de engem már felidegesített, és mikor azt hittem nem figyel senki, oda mentem mellé, és belemartam a hasába, aztán szépen tovább sétáltam. De anya lefülelt, és rám szólt, úgyhogy abba kellett hagynom! Lehet ez is az ovi miatt van. Este is éjfélkor felébredtem, és nem akartam visszaaludni. Anya 3-szor jött át, hogy sírok. Harmadjára már tök ideges volt, szerencsére addigra már sikerült apát is felébresztenem, és odafeküdt mellém! Anya meg szidta apát, hogy mindent megenged nekem!

Kedden megint apa vitt az oviba, és most sem volt gond. Sőt végre hazafele is jó kedvvel jöttem, és azt mondtam anyának, hogy az oviban is jó volt. Aztán elmentünk Erzsi papát felköszönteni szülinapja alkalmából. Előtte anyáék felvilágosítottak, hogy ügyesen kell viselkednem, mert mami beteg, és nem lehet rajta ugrálnom, mert sebes a hasa. Meg is értettem, mert nagyon jól viselkedtem, itthon meg is dicsértek érte. És este végre anyával is megbarátkoztam, amíg apa kinn pakolt a garázsban, anyával fenn játszottunk, beszélgettünk, és oda is bújtam hozzá, szeretgettem. És este is jót aludtam megint. Hátha helyre áll a rend, és visszatér a mindig jókedvű Emike!"-Emike

"Én is írok pár szót, mert az elmúlt napokban nagyon sokat ügyesedtem. Mászni ugyan nem tudok, de szerintem ezt ki is fogom hagyni. De most már mindenhol fel tudok ülni, több féle módszerrel. Eddig egy nap 2-3 alkalommal vettem rá magam, hogy felüljek, most már állandóan ezt csinálom. Utána belekapaszkodom valamibe (szekrény, ágy, kiságy...) és térdre húzom magam. Onnan még nem mindig tudok 2 lábra állni, de néha sikerül, vagy ha anya rásegít, akkor sokáig állok magamtól, és közben játszani is tudok a tárgyakkal, anélkül, hogy elesnék. Leülni még nem tanultam meg, seggre huppanok, ami nem mindig tetszik. És a járássegítővel is megtettem már kb. 6-8 lépést, vagy ha anya fogja a két kezem, akkor teszem a lábaim egymás után, és sétálunk. Szóval nagyon mozgékony lettem, mindig csinálni akarok valamit, főleg haladni valahová, vagy valami felé, és ha korlátoznak, akkor hangot is adok neki, és dobálom magam, meg hisztizem!"-Lacika

Óvóda, hétvége (04.07-11)

"Szerdán megint megkezdtem az ovit. A nagy szünet ellenére reggel ügyesen bementem a csoportomba, és napközben sem volt velem semmi baj. Anya alvás után, uzsonna előtt jött értem Lacikával. Mikor bejött értem, én éppen mentem a WC-re pizsiben. Felöltöztetett, és közöltem vele, hogy éhes vagyok, megeszem az uzsim. Így kiment Lacikáért, aki kinn szokott rám várakozni a babakocsiban. Én meg nekiültem kajálni, és anya nem hitt a szemének, két nagy szelet nutellás kenyeret tömtem magamba.
A csütörtöki nap már nem volt ilyen egyszerű. Reggel megint gond nélkül indultam az oviba, ám az ajtóban megtorpantam, és elkezdtem bőgni. Anya csak nézett, mert még ilyet a bölcsiben sem csináltam. Kértem kísérjen az ablakhoz, ahol integetni szoktam neki. Fel is tett a kis székre, aztán kiment, és még az ablakban is ordítottam. Tiszta ideg lett, és egy fél óra múlva telefonált is az óvónéninek, de addigra már nem volt semmi bajom, játszottam. Délután apa jött értem, aminek nagyon örültem. Este meg hoztak megint egy autót, már alig vártam, hogy játszhassak benne, úgyhogy jobb kedvem lett egyből.Pénteken hasonlóan váltunk el anyától, megint sírtam egy sort. Ráadásul az egyik óvónénim beteg lett, a másik meg délben hazament, és másik csoportban kellett aludnom. Ez nem nagyon tetszett, meg a másik óvónéni sem volt valami szimpi, így mikor apa jött értem, nagy szomorúan ültem a széken, és uzsiztam. Persze mikor apát megláttam, nagyon megörültem, és belekapaszkodtam a combjába. El sem engedtem, még itthon is azt hajtottam anyának, hogy nagyon hiányzott apa. Délután jött Nóri hozzánk vigyázni ránk, mert anyáék elmentek Erzsi mamit meglátogatni, aki csütörtökön jött haza a kórházból. Addig mi Nórival sétáltunk, és kikönyörögtem, hogy menjünk be a boltba, ahol mindent meg akartam vele vetetni.

Hétvégén itthon voltunk végre négyesben, néha azért mi apával elmentünk csavarogni a Ladával. Mostunk kocsit, voltunk Elekes mamiéknál, dédinél, vasárnap meg a bányába is kimentünk természetesen a Lada Nivával. Így vártuk Lacikával, hogy induljunk. Enyhén koszos az üvege, alig látszunk. Mentünk valami nénihez kakasos tojásért, mert apa kiscsibéket akar keltetni. Kíváncsi vagyok lesz-e belőle valami."-Emike

Húsvét (04.05-06)

"A húsvétot Elekes maminál töltöttük. Nem volt kedvünk itthon gubbasztani, és várni a locsolkodókat. Vagyis nekem lett volna, csak anyának nem. Mikor kérdezték, hogy várom-e a locsolkodókat, akkor mindig azt válaszoltam "IGEN NAGYON, DE ANYA NEM VÁRJA!". Szóval reggel felöltöztünk, és apa már vette is elő a kölnijét, és meglocsolt bennünket.Aztán felöltöztünk, összeszedtük a cuccunkat, és mentünk mamihoz. Ott megreggeliztünk, meglocsolt Elekes papa is, apáék elmentek locsolkodni, mi meg vártuk a locsolókat. Csabi jött először, de én közöltem, hogy "Ő CSABI, NEM IGAZI LOCSOLKODÓ, MIKOR JÖNNEK AZ IGAZIAK?". Aztán elkezdtek szállingózni. Jöttek Győri Mikiék, Csabi testvérei, Rezsőék, addigra már le is vetkőztem, mert pont pisiltem, mikor megérkeztek. Ezenkívül, még mások is jöttek, közben én iszogattam, egész nap a pohár az arcomban volt. Ha unatkoztam a földön fetrengtem. Délben átmentünk Elekes dédihez, aztán ebéd után aludtam egy kicsit. Lacika csak evett, aludt, és a földön mászkált. Délutánra apa is befutott, és öt óra fele hazajöttünk. Akkor meg átjöttek a szomszédék, nem akartak bennünket locsolás nélkül hagyni. Úgyhogy még játszottam egy jót Sziszivel, meg Ancsával.

Kedden még itthon voltam, mert még ovi szünet volt. Sajna esett az eső, így még a boltba sem tudtunk elmenni. Csak délután mehettem el apával a patikába, meg pelust venni. Este még összeszedtük az ovis cuccomat, mert szerdától megint megkezdhetem. Remélem ez a hónap jobban sikerül, mint az előző, amikor is csak 5 napot mentem oviba."-Emike

Lassú gyógyulás, húsvéti készülődés(03.30-04.04)

"Kedden már kimerészkedtünk a házból, és elmentünk a boltba. A kapuban találkoztunk a szembe szomszéddal, és egyből szóba elegyedtem vele. Mondtam neki "MEGYÜNK A BOLTBA, MERT MÁR NINCS ITTHON SEMMI". Ez anya dumája, de gyorsan eltanultam tőle. Aztán hazafele találkoztunk az ovis csoportommal, valami mese előadásra mentek, és én is menni akartam velük, mikor megláttam őket. De anya megbeszélte Anett óvónénivel, hogy a héten már biztos nem megyek, mert még mindig nem vagyok valami jól, és péntektől amúgy is szünet lesz.
Szerdára mindenki jobban volt már, én nem hánytam, igaz még mindig diétás kaján voltam. Ezt csak azért viseltem nehezen, mert se cukrot, se csokit nem ehettem, a többi kaja nem hiányzott. Lacika hőemelkedése is elmúlt, csak a hasmenésünk maradt meg, nem mintha az nem lett volna elég. Délelőtt főztünk is, gombát és halat rántottunk, a köret megint főtt krumpli volt, amit már agyonra untam, főleg, hogy amúgy sem szeretem. Délután, miután apa hazajött a melóból elmentünk a Family Centerbe anyával vásárolni. Mire beértünk, már fájt a lábam, a hasam, és büdös volt a boltba. Itthon jó kedvem volt, és már alig vártam, hogy menjünk boltozni, de ott elment a kedvem. Ja, és pisilnem is kellett, mihelyt beléptünk az üzletbe. Anya megpisiltetetett, és csak visszamentünk. A Deichmannba kezdtünk, húsvétra kiscipőt venni nekem. Anya kinézett egy szép lila virágosat, de közöltem az nem kell, hanem egy rózsaszínt választottam ki. Az nem annyira ünneplős, de anya nem tudott rábeszélni a másikra. Az ára alapján jó választás volt, mert 3000 Ft-tal olcsóbb volt, mint a másik. Aztán a C&A-ba mentünk, ott a raktárajtóban elkezdtem beszélgetni az egyik eladóval, így jobb kedvem lett. Meséltem neki az oviról, a barátaimról, tesóról, igaz nem kérdezett. Anya alig tudott a kasszához hívni, hogy megyünk tovább. Végül a Takkóban kötöttünk ki, anya ott próbált ruhát próbálni, de gyorsan feladta, mert állandóan ki-be akartam járkálni a próbafülkéből, és húzogattam a függönyt. Amikor meg nézegette a ruhákat, rátaláltam egy 3 gyerekes családra, és velük játszottam, anya meg állandóan azt figyelte, hol vagyok már. Azért pár dolgot tudott venni, és indultunk haza. Mire hazaértünk teljesen rossz kedvem lett megint, és csak feküdtem, meg sírdogáltam.
Csütörtökön fodrászhoz mentünk, Lacikának megejtettük az első hajvágását. Nagyon ügyes volt, nem sírt, csak néha az ollót akarta nézni, és mozgatta a fejét, vagy ha a hajacskája az arcához hullott, akkor dörzsölgette a szemét. Nagyon jóképű pasi lett.Pénteken anyával sütöttünk sós tallért. Én segítettem kikeverni a tésztát, meg kiszaggatni. Aztán önálló foglalkozásba kezdtem, kiöntöttem egy csomó lisztet magamnak, elloptam anyától a kiszaggatás után megmaradt tésztát, és gyúrtam, meg liszteztem. Szép lett a konyhánk! Délután meg sétálni indultunk, de csak a szomszédig jutottunk. Ott leálltam beszélgetni Ancsával, aztán anya is az anyukájával. Én meg elkezdtem rohangálni, és meg is lett az eredménye. Kitaknyáltam, és elkezdett vérezni a szám, én meg üvöltöttem, anya felkapott, és rohant be velem, azt hitte kivertem a fogam. Szerencsére nem, csak a szám repedt meg egy kicsit. Lacikát meg Nóri tolta be, szegényt a nagy ijjedségben rá hagytuk.
Szombaton apa kocsonyát főzött, és halászlét, mi meg benn pakolásztunk anyával. Délután jött Erzsi papa, aki a héten Pécsett volt Erzsi maminál, mert ő is kórházban van, szerdán műtötték. Utána elmentünk a Fáyra, apa sörözgetett, beszélgetett, Lacika csak a babakocsiból leskelődött, én meg megint rohangáltam, de most megúsztuk baleset nélkül.
Vasárnap anyáék mentek Pécsre Erzsi mamit látogatni, addig mi Elekes mamiéknál voltunk. Hamar hazaértek, délután 2 óra fele, és látták, hogy én még nem alszom. Ők hazamentek, én meg ott aludhattam. Mami megígérte, hogy miután felébredtem, egyből hoz haza, de nem így lett. Fél 7 fele értem haza, anya már kifestette a tojásokat, pedig úgy volt, hogy együtt csináljuk. Meg is sértődtem, de kiderült, hogy még matricákat is kell rá ragasztani, így megbékéltem."-Emike

Kórház után, 9 hónapos (03.28-29)

"A kórház utáni vasárnap semmihez sem volt kedvünk, alig bírtunk kikelni az ágyból. Ráadásul Lacikának hőemelkedése lett, és elkezdett menni a hasa is. Én is elég nyűgös voltam, így nem sok mindent csináltunk, csak pihizgettünk. Délután kimentünk egy kicsit a levegőre, az mindenkire ráfért. Tologattam Lacikát, aztán mikor meguntam magára hagytam. Este anya kifestette a lábán a körmét, persze én sem maradhattam ki. Az összes körmömet ki akartam vele festetni, de csak a két kicsit festette ki a kezemen, és a két nagyot a lábamon. Hétfőn még nem mehettem az oviba, úgyhogy anyával voltunk hármasban. Lacikának még mindig hőemelkedése volt, elég sokat aludt napközben. Nekem jó kedvem volt, és jókat is ettem, vacsikor meg Nóriék is itt voltak, és akkor is jó étvággyal falatoztam. De éjszaka megint hánytam, anya már teljesen kiakadt, hogy amikor normális kaját eszek, nem diétásat, mindig elkap a rosszullét."- Emike

"A betegségem közepette kilenc hónapos lettem.
Végre megtanultam magamtól felülni. Ezt a műveletet szívesen gyakorolom, és mikor felültem, hangosan kacagok, ünnepelem magam. Ülve oldalra és előre is tudok hajolni, anélkül, hogy felborulnék.
Mászni még mindig nem tanultam meg, a kúszást viszont már tökéletesre fejlesztettem. Négykézláb ki tudom magam nyomni, és hintázok előre-hátra. Sőt egyszer megpróbáltam már elindulni is, de mivel egyszerre akartam a két lábam előre tenni ugratva, így orra buktam, és inkább visszatértem a biztos kúszáshoz.
Rövid ideig meg tudom magam tartani álló helyzetben. A kompban például elég sokáig állok a két lábamon az asztalba kapaszkodva, anélkül, hogy a fenekem érintené a kompot. Vagy ha anya fogja a két kezem, akkor is ügyesen állok, és táncizok, rázom a popóm, meg hajlítgatom a térdemet.
Szeretek pakolni, a játékokat ki a kosárból, a fiókokból ki a papírokat, le a szekrényről, mindent amit még nem raktak el előlem, és dobálom őket szerte-szét.
Az ennivalóval is szeretek játszani, ami anyának nem tűnik jó mókának. Ha kilökök a kezéből egy-két falatot, akkor azt szétkenem az etetőszéken, vagy az arcomon lévő kaját szét az egész fejemen, fel a hajamra, a fülemre. Ha babapiskótát kapok a kezembe, akkor még a ruhám is csupa olyan lesz. Az étvágyam szerencsére még mindig jó, kivéve azt a pár napot, amikor beteg voltam. A bukások is elmaradnak, csak a reggeli tápszerből jön egy kis büfi vissza, de egyébként megszűnt!!! Ennek anya örül a legjobban.
A nevemre már figyelek. A hangok terén nem fejlődtem, ugyanazokat ismételgetem, mint egy hónapja. Nem baj, legalább majd később is kevesebbet fogok fecsegni, mint Emma. "-Lacika