2008. november 30., vasárnap

Pótlás

Lemaradtunk majdnem 2 héttel. Anya először beteg lett, megfázott, a múlt héten meg délután is dolgozott, így nem maradt időnk írni! A fontosabb eseményeket megpróbáljuk bepótolni!

November 18., kedd
Anya ment a dokihoz, megnézetni a tesómat.
Szépen fejlődik, akkor kb. 8 hetes lehetett, és 14 mm hosszú. Már szívhangja is volt, úgyhogy eddig minden rendben zajlik odabenn! Kivéve, ha én véletlen megrugom, vagy megkönyöklöm! Mert az is előszokott fordulni, pedig már tudom, hogy ott anya hasában baba van!


November 22., szombat
Kovács mamánál voltunk, Erzsébet névnapon. Délben mi már ott ebédeltünk, de aztán még hazajöttünk, mert aludnom kellett. Szerencsére miután felébredtem egyből visszamentünk. Addigra már nagyon sokan voltak ott, és egy kicsit mérges is lettem. Ki ez a sok ember, mit keresnek itt mamánál, és miért néz mindenki engem? Felköszöntöttük mamát, és kb. fél óráig nagyon jól viselkedtem. Kaptam ajándékot, zoknikat, meg egy kék kutyust, amit lehet húzni, és különböző állat figurákat beledugdosni. Aztán már mindenkivel barátkoztam, tanultam a neveket is: MAJI (Mari), KAESZ (Karesz), DITTA, PITYU, ICA, BECI (Berci). Megtaláltam papa korábbi rajzát is, ami elvileg cicát ábrázol, de mindenki azon nevetett, hogy inkább patkányra hasonlít. Mivel alig bírták abba hagyni a nevetést, gyorsan megtanultam, hogy PATTÁN, és utána már én röhögtettem őket! Ha megkérdezték mi az, már mondtam is, hogy PATTÁN, ha azt kérdezték mit rajzoljanak, akkor is azt mondtam, hogy PATTÁN. Estig jól elszórakoztattam a vendégeket, meg magam is, mert nagyon elfáradtam.


A múlt héten egész napos bölcsis voltam, így nem sok érdekes dolog történt. Inkább képeket teszünk fel mindennapi elfoglaltságaimról.

Itt az ajándékba kapott TUTUSomat húzom:


Bölcsiben lestem el a cumizást, itthon meg megtaláltam a szekrényben az én CUImat. Anya és apa nagyon örül neki, hogy majdnem 2 évesen akarok rászokni. Igaz nem szopom, csak a fogammal tartom, és nevetek huncutul!
Apa főz, velem és a macival:
Itt meg én pakoltam át a konyhát a nappaliba, és én főzők apának EBÍDet:

2008. november 17., hétfő

Disznóvágás, "elszúrt" vásárlás

A múlt hetem nem volt valami mozgalmas. Délelőtt bölcsi, sőt pár nap délután is maradnom kellett, aztán meg itthon voltunk. Minden este sorba szedtem az összes játékom, meg azt is amit annak gondolok. Babákat, építőkockákat, könyveket, kosarakat apró kacatokkal és amit nem lehetne, fényképeket, kanalakat, bugyikat, zoknikat... Sajnálom, miért nem csavarogtunk, vagy hívtak valaki játszótársat!

Szombaton végre Kovács mamihoz vittek délelőttre. Anya dolgozott, apa meg malacot vágott. Ez most gyors vágás volt, mert Csabival feleztek el egy malacot, és a hentes segített egy darabig, aztán meg csak a húsokat meg a szalonnát rakták el, kolbászt és hurkát most nem csináltak. Úgyhogy délre jöttek is értem, aminek én egyáltalán nem örültem! El is kezdtem hisztizni, és kiabálni "EMMÁS NEMME! ( Emma nem megy)", de hiába! Aztán itthon meg már aludnom is kellett egyből! Délután anyával főztünk husi levest, meg sütöttünk pecsenyét! Közben mostunk és teregettünk is. Estére jól kifáradtunk!

Vasárnap délelőtt elindultunk Szolnokra az új bevásárlóközpontba, mert anya csizmát akart venni, nekem és magának. Nekem lett is csizmám, de neki nem. Elkezdte nézegetni magának, addig én apával sétálgattam. Észre is vettem, hogy itt szebbnél szebb dobozok, és cipők vannak, és tök jól lehet őket pakolászni! Így anya inkább elvitt a gyerekcipőkhöz, hátha a próbálgatásban lenyugszom! Fel is próbáltam egy kiscsizmát, ami elsőre jó is lett, és amíg apa előkerült abba sétálgattam, meg persze átrendeztem az egész polcot. Minden minta cipőt lepakoltam, a dobozoknak meg leszedtem a tetejét. Anya alig tudta visszapárosítani őket! Apa fel is vett a kezébe, és anya úgy akart nézelődni, csak ám én nem maradtam nyugton, hisztiztem, hogy tegyen le! Jobbnak látták, hogy jöjjünk haza. Amíg kifizették a csizmám, addig a markomba gyűjtöttem az összes zoknit, ami a pénztárnál volt, és persze azt sem akartam visszatenni. Így a boltból üvöltve jöttem ki. A folyosón elmúlt a hiszti, és körbe-körbe futkostam, addig amíg nem kellett felöltözni, mert akkor megint rákezdtem! Esze ágamba sem volt hazajönni! Szóval jól elrontottam anya vásárlását, de én fogom megjárni, mert ezért valamelyik délután a bölcsiben kell aludnom, és anya akkor tud visszamenni az üzletbe!

2008. november 10., hétfő

Mozgalmas hét

A múlt héten megint nem unatkoztam. Délelőtt bölcsiben voltam, esténként meg mindig jött valaki akivel játszani tudtam.

Kedden Murányi Lacikáék jöttek el. A szülei megnézték a mi sarokkádunkat, mert ők is olyat akarnak venni. Mi meg legalább tudtunk játszani. Először csak méregettük egymást, mert már régen taliztunk. Aztán ettünk, ittunk. Lacika etetett engem sajtos tallérral. Végül csak elkezdtünk játszani, és természetesen abba sem akartuk hagyni. Fenn a tetőtérben szaladgáltunk, bújócskáztunk, kergettük egymást, és mikor elkaptuk, jól meg is ölelgettük egymást. Ez a kép még lenn készült, a nyugis időkben:

Szerdán a szomszédékat hívtuk át. Itt már nem volt szükség feloldódásra, már nagyon ismerjük egymást, és imádunk együtt játszani. Ha már pár napig nem látom őket, mindig kérdezem anyát, hogy "SZiSZI" meg "ANTSA"? Szóval végre itt voltak, és nagyon jót játszottunk. Takarítottunk, kergetőztünk, bírkóztunk, autóztunk, ettünk, ittunk kifulladásig.


Természetesen nekünk eszünk águnkba sem volt befejezni a játékot, akkor sem amikor a szülők már riadót fújtak. Szerencsére anya engem is felöltöztetett amikor kísértük őket ki, így a garázsban még pár perc hancúrt sikerült összehoznunk!


Csütörtökön kereszték jöttek el. Gyorsan csináltak apáék vacsit, mi meg csajok addig játszottunk.

Pénteken meg mi mentünk Károly napot köszönteni apa keresztapjához. Először egy kicsit anyás voltam, mert talán másodjára, de lehet először voltam ott. Aztán elkezdtem eszegetni a hidegtálból, és el is múlt a szégyenlősségem, mert ha nem ízlett a falat, akkor kiköptem a földre. Aztán apa keresztanyjával is elkezdtem barátkozni, meg Robival apa unokatesójával. Vele labdáztam is! Utána még felmentünk Kovács mamiékhoz, ahonnan megint nem akartam haza indulni!

Szombaton délelőtt Elekes maminál voltam. Apáék pakolták a tüzifát a fatárolóba, anya meg dolgozott. Délután még tartott a meló, így megint vendégeim voltak. Balázs és Kata. Na mondhatom megint jól szórakoztam. Megmutattam nekik az összes fényképünket, meg minden játékomat! Úgyhogy estére megint csatatér lett a házból!

Vasárnap csak egy kis bolt és autókázás volt, ja meg egy kis mamizás! Bár nem is olyan kevés, mert délelőtt nála voltam egy órahosszát, meg még este is eljött, mert vett nekem egy kétrészes overállt a Corába, és azt hozta el. Amúgy itthon voltunk, és segítkeztem anyának meg apának a házimunkában. Itt például porszívózok a kandalló előtt:

...ez még egy régebbi kép, itt még a saját porszívómat használom...
... itt viszont már újítottam, és inkább az igazi kell, apának meg marad a játék!

2008. november 4., kedd

20. hónap

Tegnap 20 hónapos lettem.
Jelentős változás szinte csak a beszédemben fedezhető fel! Napról napra újabb szavakat tanulok meg, már nagyon jól megértetem magam anyáékkal!
Néhány új szót felsorolunk, de már szótárat lehetne hozzám írni.

A barátaim neve:
BAÁZS-Balázs
TATA - Kata
SZISZI- Sziszi
ANTA- Ancsa
IMMI- Imi
PITI- Viki
PENTA- Menta

Állatok:
PIPI- csirke, tyúk
VA-VA- kutya
CICA-cica
MAAC- malac
PACI- paci
TECSTE- kecske
MACI-maci
BOCI-boci
Ételek:
BÓSÓ-borsó
TOÁS- tojás
TÉTA- tészta

Egyéb:
TESZ- Kereszt
BUSSI- Buksi ( a kutyám)

BETTE- beteg ( ezt már úgy is használom, hogy "APA BETTE" vagy "TESZ BETTE")
ESTE-este
SZIA- szia

Leghosszabb kifejezés:
SZISZI VÁJJA EMMA- Sziszi várja Emmát!

20 hónaposan is ugyanolyan aktív vagyok, mint eddig. Szaladgálok, pakolok megállás nélkül, pihenni, és TV-ézni sosem szoktam.
Enni most sem eszem többet, már szegény anya idegeire megyek!
És egy új fogacskám kibújt! Anya örülne, ha már mind kinn lenne, mert ha nem alszunk, akkor a fog az oka. És most már megint második napja ez a helyzet!

November 1.

Szombaton Halottak Napja volt, és életemben most vettem először benne részt. Reggel indultunk a Kisújszállási temetőbe, apa Kovács mamájának és papájának sírjához. Az utazást eléggé untam. Mikor megérkeztünk, és apáék kiszedték a kocsiból a virágokat, és a mécseseket, én is kértem tőlük, hogy hagy vigyek valamit. Kaptam egy szál virágot, és azzal sétáltam büszkén! Aztán a sírnál beletettük a virágot a vázába, meg meggyújtottuk a mécsest. Szóltam apának, hogy a "TETE" (teteje) nehogy lemaradjon! Eddig minden OK volt! De haza fele aztán történtek dolgok. Apa megállt tankolni, anyával meg vettünk gyümölcslét, mert a teám már elfogyott! Tovább indultunk, a Kengyeli temető felé vettük az irányt. Én benyomtam egy cumisüveg itókát, és kb. 1 percre rá, már sugárban hánytam ki mindent, ami addig belém került. Meg is ijjedtem, meg anya is! Sírtam, és nem is akartam abbahagyni. Anya kivett az ülésemből, amennyire tudott letörölgetett, és vígasztalt. Abba is hagytam a sírást, csak ismételgettem, hogy "VIES" (vizes) a ruhám. Így haza vettük az irányt, mert át kellett öltöznünk. Itthon már nagyon jó kedvem volt, szaladgáltam, meg nevetgéltem, úgyhogy indultunk tovább. Kengyelen apa Berta dédijének, Joli néninek, meg Öcsinek a sírjánál, Miklóson meg anya Botlik dédipapájánál, Rozi néninél, és Elekes papájánál voltunk még. Itt is én vittem a virágot, és segítettem apának a mécses gyújtásban. Utána meg elkezdtem a kavicsokat szedegetni, meg rakosgatni.

2008. november 3., hétfő

Tesó

Drága barátaim! Nagy dolog fog velem történni, mert kistesóm lesz! Igaz még nem lenne publikus a dolog, mert még csak 5-6 hetes, de már anyáék sem tudták magukban tartani, így én sem teszem.
Íme egy kép róla:
Pénteken anya 4 órára ment a doktor bácsihoz, megnézetni, hogy tényleg terhes-e. Ugyanis kedden már megcsinálta a tesztet, és az kimutatta, hogy valószínű tesókám lesz! Mi is mentünk vele apával, egyrészt mert kíváncsiak voltunk mi is, másrészt addig gondoltuk csavargunk egy kicsit Szolnokon. Persze most is, mint anno nálam csúzsás volt, és anya csak nem akart sorra kerülni. Így értünk bejött Csabi, és hazamentünk Elekes mamiékhoz. Végül este 1/2 nyolckor jutott be, és beigazolódott a dolog. Ott volt anya hasában a pötty, amiből állítólag az én kistesóm lesz! Két hét múlva kell neki újra menni, hogy megnézzék rendben fejlődik-e, és van-e szívhangja! Mivel Elekes mamiéknál kötöttünk ki, és apával elmondtuk, hogy anya nőgyógyásznál van, ők már el is kezdtek találgatózni, hogy biztos jön a következő unoka. Kénytelenek voltak bevallani, hogy így van! Ezután persze a másik mamával is közölni kellett, és apa annyira belejött a pletykálkodásba, hogy végül szinte már mindenki tudja!