Séta, farsang (02.21-24)

"Vasárnap délután nagy sétakörútra mentünk. Győri Mikiéknél kezdtünk, felvettük a DVD-t, amit vittünk vissza a tékába. Előtte felintegettünk Erzsi mamiéknak, mert ugyanazon a lakótelepen laknak, mint Mikiék. Aztán mentünk a videotékába, de útközben telefonáltak Elekes mamiék, hogy nálunk vannak. Mivel még messze jártunk, meg siettek is, mert fáradtak voltak a szekszárdi este után, így összefutottunk velük, miután leadtuk a DVD-t. Hoztak apának sört (mi mást), nekem csokit, meg anyának sütiket. Visszafele még beakartunk menni a cukrászdába, de így azt kihagytuk. Kb. két óra hosszat voltunk úton, a végére Lacika már nagyon unta, de én még bírtam volna. Útközben találtam egy botot magamnak, és minden pocsolyánál meg kellett állni, hogy megkavarjam a vizet. Egy élmény volt. Aztán itthon játszottunk. Apa le akarta anyát fényképezni Lacikával, de anya elbújt Lacika feje mögé. Este a szokásos bölcsi előtti hajmosás következett. Hétfőn nem történt semmi különös itthon voltunk. Kivételesen időben megfürödtünk, mert Lacika beszundizott az ő fürdése előtt, mivel egész nap nem aludt, csak kb. 20 percet. Apa ilyen frizkót csinált nekem, nehogy vizes legyen a hajam. Aztán mire végeztünk, László is megébredt, és játszottunk még egy picit anyáék ágyában.Kedden reggel apa visszavitt a dokinénihez. Még egy hétig kell kennem a lábam, a többi helyen teljesen elmúlt az ekcémám. Igaz a doktornéni meg sem nézte mindenhol, és rá is szóltam: "ÉS A HÓNALJAM?" De az úgy látszik már nem érdekelte. Este meg az óvónénimhez mentünk a papírokért, amit ki kell töltenünk. Lacikát nem vittük, mert egész nap nem volt hajlandó aludni, és csak nyűglődött. Őt elvittük addig Erzsi mamihoz. Először anya ölében ücsörögtem, aztán mesét néztem, meg számítóztam, és a végére összehaverkodtam Szuperrel, az óvónéni férjével, és végül már az összegyűjtött aprópénzüket pakoltam ki-be a dobozból, és haza sem akartam jönni. Anya alig tudott bennünket útnak indítani, se apa, se én nem akartam mozdulni. Nagy volt az egyetértés közöttünk.

Szerdán farsang volt a bölcsiben (zártkörű, anyáék nem jöhettek), én katicabogárkának öltöztem, Benike a barátom meg varázsló volt. Táncoltunk, énekeltünk, sütiket ettünk, és sokat játszottunk. Mikor anya jött értem, még akkor is a jelmezemben voltam. Délután apával elmehettem Gyurihoz, aki a GLS-nél dolgozik. Apa céges csomagot adott fel. Nekem nagyon tetszett Gyurci munkahelye, kaptam tőle matricát is. Apa kevesellte amit adott, és levett a polcáról mindegyik fajtából 1-1 ívet. Anya mikor meglátta nagyon megörült, mert elkezdtem ragasztgatni mindenhová, és ollóval szétvágni. Estére tele lett vele az egész ház!"-Emike

Bőrgyógyásznál, KIA (02.16-21)

"Kedden apa megint szerzett egy piros pontot magának, mert elvitt a bőrgyógyászhoz. Anya hétfőn megnézte, hogy mikor rendel a magándoki, de apa mondta, hogy elvisz ő a rendeshez, ne fizessünk még azért is, mikor így is most hagytunk több 10 ezer forintot a patikában, és amúgy se különb egyik doki se a másiknál. Így kedden bölcsi előtt a bőrgyógyásznál kezdtünk. Szerencsére nem volt senki előttünk, gyorsan végeztünk. Szépen megmutattam "JUKKA" néninek, hogy hol vannak piros foltok rajtam, a lábamon, a hónaljamon, a szám szélén, és a szemhéjamon. Mindig mondtam neki, hogy "NÍZD CSAK, ITT IS VAN!" Ő meg kérdezte, hogy viszket-e, de én válaszoltam, hogy "NEM". Ügyes voltam, apa meg is dícsért. Ekcémám van, a doktornéni írt fel krémet, majd jövőhét kedden kell visszamenni hozzá. Utána mentem is a bölcsibe. Délután Erzsi mama jött értem, és hozzájuk mentünk. Nem sokkal később, apáék is megérkeztek Lacikával, és estig ott maradtunk.
Szerdán itthon voltunk, csütörtökön meg Erzsi mamiék jöttek hozzánk, mert anya megint mert tornázni. És pénteken megint eljött az én napom, Erzsi maminál aludhattam. Hazajöttünk a bölcsiből, bepakoltuk a cuccomat, és már mentünk is. Anyáék beszélgettek egy kicsit mamiékkal, aztán ők hazajöttek, én meg integettem nekik. Csak szombaton, a délutáni alvás után jöttem haza. Kétszer telefonoztam anyáékkal, de hamar leráztam őket. Miután hazahozott papa, már indultunk is Nóriékhoz. Elekes mamiék elutaztak Szekszárdra a hétvégére, Nóriék meg meghívtak minket vacsira. Megkajáltunk, aztán beszélgettünk, játszottunk egy kicsit, és fürdésig maradtunk.

Ma délelőtt meg végre kisütött a napocska, és kimehettem apával az udvarra. Észrevettem, hogy a céges kocsi itt maradt, és egyből azon akartam játszani. Apa meg is engedte. Vezettem, a platón szaladgáltam, meg felmásztam a hátuljára. Be se akartam menni ebédelni. De megígérte apa, hogy ha megeszem az ebédet, akkor még alvás előtt játszhatok rajta egy 10 percet. El is fogyott a kaja!

A bőröm egyébként szépen gyógyul, reméljük lassan el is múlik teljesen."-Emike

Hétvége Elekes maminál és sok más (02.11-15)

"Múlt hét csütörtökön anya egész nap szenvedett. Fájt a feje, meg volt fázva, meg hányingere volt. Úgyhogy a nap túlélésére törekedett, így nem történt semmi extra. Péntekre összeszedte magát. Apa véradásra ment Szolnokra, ezt használta ki, és bevitette magát a Family Centerbe. Addig engem Erzsi maminak passzoltak le. Anya vett nekem bébiételeket, teákat, pépeket, meg egy kis nadrágot, Emike kapott egy Hello Kittys poharat, és gumicukrot, meg még valamit, de azt csak a szülinapján kapja meg.
Mivel már ügyesen ülök, ezért anya végre rendbe hozta Emma egykori etetőszékét, ami most már az enyém lett! Nagyon klassz, szeretek benne ülni, főleg ha kaját is kapok. Meg Emma is tologat benne, mindig olyat játszik, hogy megyünk együtt a boltba. Vagy eltol anyáéktól messzire, és közli, hogy most ő vigyáz rám!

A bukásokat is megemlítem, mert mostanában, mintha kicsit kevesebb kaja jönne vissza. Nem szűnt meg, de azért már látszik némi remény, hogy egyszer teljesen elmúlik. Ritkábban kell átöltöznöm, és a szőnyeget sem kell állandóan súrolni utánam."-Lacika

"Szombaton Elekes mamiéknál voltunk. Már teljesen be voltam sózva, miután anyáék mondták, hogy megyünk, mert kemencébe sütögetünk, és ha akarok, akkor este ott is aludhatok. Hát persze, hogy akartam. Abban a pillanatban elkezdtem mindent bepakolni a kaskába. A pizsimet, a köntösömet, a törcsimet, az alvós állatokat... És mondtam tesónak: "JASZIKA, MEGYÜNK EJEKES MAMÁHOZ, BIZONY!" Aztán meg anyáékat sürgettem, hogy induljunk már. Az autóban meg apának közvetítettem, hogy "EZ MÉG NEM A MAMI HÁZA, NEM-NEM!" Így mondta, hogy majd ott áll meg, ahol én szólok neki. "NADON KELL FIGYELNI!" válaszoltam, de mikor megláttam, felismertem, és kiabáltam "EZ, EZ, EZ AZ!" Úgyhogy jól navigáltam. Délelőtt voltunk Elekes dédinél, ahova átjött a szomszéd néni, és tök jót dumáltam vele. Megebédeltünk, és utána Nórival aludtam. Mire felébredtem, anyáék már hazamentek Lacikával, de nem nagyon hiányoztak. Este anya felhívott, beszéltem vele, de hamar letettem, mert "FOLYIK AZ OJJOM, NA SZIA!" és ki is nyomtam a telcsit.
Vasárnap délelőtt még sétáltunk mamiékkal, ükmamihoz mentünk. Anyéknak itthon elmeséltem "MOST NEM AKAJT VEJEM JÁTSZANI UKMAMA, MERT FÁJT A LÁBA. DE EGYSZER AZÉRT MONDTA, HOGY KUKK!" Visszafele meg Elekes dédihez néztünk be, és utána haza kellett mennem ebédre, mert már anya telefonált. Persze én még egyet maminál akartam aludni, de nem lehetett. Délután apa meghívott minket a cukrászdába, és kiderült, hogy ők szombaton is voltak már Lacikával, csak én a mamizás miatt kimaradtam. Megettem az összes kristálycukrot, amit apa kapott a kávéhoz, meg még kértem is a nénitől ráadást.
Hétfőn kezdődött a bölcsi megint, este meg Lacikával játszottam. Minden játékot odahordtam elé, aztán meg lasztiztam vele. Nagyon tetszett neki, nagyokat kacagott!"-Emike

Gyógyulás, bölcsi (02.06-10)

"A hétvégét a betegség miatt itthon töltöttük családiasan. Apa szombaton kocsonyát főzött, mert már karácsony óta azt kérdezgettem tőle, mikor lesz végre kocsonya, a kedvencem. Mikor készítette a hozzávalókat, én is segítettem neki a konyhában, és kaptam a kezembe két fület, hogy mutassam meg anyának. Mondhatom anya nagyon örült a látványnak. Szombat este apa mosta meg a hajam, aminek anya nagyon örült, mert mire lefektette Lacikát, mi már végeztünk, csak a hajszárítás volt hátra. Ilyen szép frizut csinált nekem apa. Közben amíg anya fürdött, apával mutatgattuk az izmunkat. Én ilyen erős vagyok. Vasárnap sem történt semmi különös, apával csak a cukrászdába mentünk el. Egyébként én vasárnapra meggyógyultam, sőt Lacika is, nála így csak pár napig tartott a betegség. De mivel antibiotikumot kapott, még a gyógyszerezést folytatni kellett nála. Vasárnapra apa lett beteg, folyt az orra megállás nélkül, és hétfőre anyának is sikeresen átadta.

Hétfőn én már mehettem a bölcsibe. Már úgyis hiányoztak a játszópajtársak. Délután anya jött értem, és még bementünk a patikába, meg a boltba. Mire hazaértünk, itt voltak Tóth dédiék, és Erzsi mamiék.
Kedden a bölcsödében Benjike szülinapját ünnepeltük, és mindannyian kaptunk egy-egy lufit, aminek nagyon örültem.
Szerdán új kislány is érkezett Mimike, aki anya gyerekkori barátnőjének a lánya. Délután megint jöttek Erzsi mamiék, mert a Corába voltak, és kaptam tőlük egy szép katicás farsangi jelmezt, meg Lacika egy kabátot, és azt hozták el. Este meg apához hoztak egy autót, amit műszakiztatni visz, és megengedte, hogy játszak benne. Ki is használtam az alkalmat. Dudáltam, be-ki kapcsolgattam a vészvillogót, letekertem az ablakot. Nagyon klassz volt!"-Emike

Betegség (02.01-02.05)

"Hétfőn délelőtt bölcsiben voltam, de mikor már hazaértem, anya látta, hogy nem stimmel velem valami. Jöttek be a szobába Lacikával, én meg rájuk szóltam, hogy csendben legyenek, mert Zsuzsi baba elaludt, fel ne ébresszék, én meg feküdtem mellette. Anya látta a szememen, hogy fénylik, úgyhogy hozta a lázmérőt. Csak hőemelkedésem volt 37,5.
Kedden már nem is mehettem a bölcsödébe. A doki csak délután rendelt, így délelőtt itthon játszottunk. Lacikát nyúztam, ültetgettem, ölelgettem, és betakartam a büfis törölközőjével, alagutat csináltam belőle, mostanában ez a mániám.Mikor már az ülést megunta, anya fel is állította. Ezt nekem még nem engedik.WC-zés közben pedig a Minimaxot néztem, apa TV-jén, amit karácsonyra kapott. Igaz a kép még nem jó, mert erősítő, vagy mi kell hozzá.

Délután elmentünk a doktornénihez, útközben mondtam anyának, hogy majd én elmondom neki, hol fáj nekem, a torkom és az ujjam. Persze mikor bementünk hozzá, már meg sem mertem mukkanni. Azért ügyesen hagytam, hogy megvizsgáljon, és megállapította, hogy a torkom bizony piros. Írt fel antibiotikumot, amit ki is váltottunk a patikában, és utána még a boltba is bementünk. Estére már mutatkoztak a torokfájás jelei, mert elment a hangom.
Így a héten végig itthon voltam. Voltak látogatóim is, Erzsi mamiék, Elekes mamiék és Nóriék is. Sajnos az állapotom az nem sokat javult, még eddig minden nap volt hőemelkedésem, és a hangom sem az igazi. Csütörtök este elalvás előtt anya méregette a lázam, és a Nurofen után sem lefele, hanem felfele ment. Így apa lenn aludt, én meg anyával fenn. Nekem egy óra izzadás után elmúlt a hőemelkedésem, de hajnal három órakor meg anya arra ébredt, hogy most meg Lacika nem tud nyugodtan aludni, csak forgolódik. Megnézte, és akkorra már neki is meleg volt a kis feje. 37,7-et mért, amire én is felébredtem. Meg is kérdeztem: "ANYA TE MIT CSINÁLSZ?" Megmértem Lacika lázát, mondta. Én meg: "JÓ DE AKKOR TE MIKOR ALSZOL?" Na ezt ő is szerette volna tudni. És közöltem: "HA VILÁGOS VAN, AKKOR ÚGYSEM TUDOK VISSZAALUDNI!" Aztán Lacika is kapott lázcsillapítót, és kb. 10 perc múlva vissza is aludt, és így én is folytathattam a szundit.
Pénteken szintén délutános volt a dokink, úgyhogy anya 3 óra fele vitte el Lacikát, engem nem, pedig én is menni akartam, matricáért vagy pecsétért. Neki is a torkát találta pirosnak, tuti én adtam át neki a nagy ölelgetésben. Ugyanazt a gyógyszert kapta mint én. Közben neki a fülét is megnyomta, és az nem tetszett Lacikának. Nem sírt, csak elhúzta a fejét. Úgyhogy anyáéknak azt is figyelni kell. Este én apával aludtam, mert mikor lefektetett elaludt mellettem. Anya meg éjfélig kínlódott Lacikával, mert csak forgolódott, meg nyöszögött, nem tudott elaludni."-Emike

Maminál alvás (01.29-31)

"Pénteken Erzsi mami vitt haza a bölcsiből hozzájuk, és nemsokára megérkezett apa is Lacikával, mert anya elment kondizni. Addig maradtunk, amíg anya meg nem jött értünk.
Szombaton délelőtt itthon voltam, de már telefonált Elekes mami, hogy mikor jöhet értem, mert most meg náluk aludhattam este. Én mondtam neki, hogy már most menni akarok, de csak ebéd után vitt el apa, mert mami szerint anyával többet eszem. Pedig mostanában elég jó evőkém van! Szóval összepakoltuk a cuccomat, és ebéd után apa levitt. A délutáni alvásom után elmentünk Tóth dédimamiékhoz, aztán felhívtam anyát, és mondtam, hogy jó minden, majd holnap megyek. Így is lett, ügyesen viselkedtem, este kilenc után elaludtam, és reggel nyolcig fel sem keltem. Reggeli után jöttek anyáék Lacikával. Délelőtt még papával szánkóztam, hóembert építettem, és átmentünk Elekes dédimamához is. Mamiéknál ebédeltünk, aztán jöttünk haza, mert már Lacika elaludt. Délután elég nyűgösen keltem, de aztán apa mondta, hogy megy a boltba, így abbahagytam a hisztit, hogy én is mehessek vele. Jól beöltöztem, mert kiderült, hogy szánkóval megyünk. Útközben vettünk anyának sütit, amit én ettem meg, miután hazaértünk, persze vacsora előtt. De nem volt baj, mert a vacsit is megettem."-Emike

"Emike este jól rám ijesztett. Hajnal fél 3 fele felriadtam valamire, de fogalmam sem volt mire. Gyorsan felvettem a szemüvegem, ami az ágyam mellett van minden este (mert amúgy nem látok semmit, nappal lencsés vagyok), és hallgatóztam. De nem volt semmi zaj, hanem egyszer két lámpa villanás. Na egyből előjött a fóbiám, hogy betőrő jár nálunk, és így akarja kitudni fenn vagyok-e, vagy alszom. Aztán Emike kiabált, hogy ANYA! Én meg már majdnem felébresztettem Lacit, gondolván, Emma is valami hangra vagy a fényre ébredt fel! De bátorságot vettem, és átmentem hozzá. Azért hívott, hogy takarjam be. Akkor már lesett, hogy ő mászkálhatott. Megkérdeztem, hol járt, és mondta "PISILNI, ÚGY GONDOLTAM, MOST EGYEDÜL PISILEM! A LÁMPÁT IS OLTOGATTAM, MERT NEM LÁTTAM AZ ÁGYAT!" Na, gondoltam, megint paráztam egyet feleslegesen!"-Anya