Betegség (02.01-02.05)

"Hétfőn délelőtt bölcsiben voltam, de mikor már hazaértem, anya látta, hogy nem stimmel velem valami. Jöttek be a szobába Lacikával, én meg rájuk szóltam, hogy csendben legyenek, mert Zsuzsi baba elaludt, fel ne ébresszék, én meg feküdtem mellette. Anya látta a szememen, hogy fénylik, úgyhogy hozta a lázmérőt. Csak hőemelkedésem volt 37,5.
Kedden már nem is mehettem a bölcsödébe. A doki csak délután rendelt, így délelőtt itthon játszottunk. Lacikát nyúztam, ültetgettem, ölelgettem, és betakartam a büfis törölközőjével, alagutat csináltam belőle, mostanában ez a mániám.Mikor már az ülést megunta, anya fel is állította. Ezt nekem még nem engedik.WC-zés közben pedig a Minimaxot néztem, apa TV-jén, amit karácsonyra kapott. Igaz a kép még nem jó, mert erősítő, vagy mi kell hozzá.

Délután elmentünk a doktornénihez, útközben mondtam anyának, hogy majd én elmondom neki, hol fáj nekem, a torkom és az ujjam. Persze mikor bementünk hozzá, már meg sem mertem mukkanni. Azért ügyesen hagytam, hogy megvizsgáljon, és megállapította, hogy a torkom bizony piros. Írt fel antibiotikumot, amit ki is váltottunk a patikában, és utána még a boltba is bementünk. Estére már mutatkoztak a torokfájás jelei, mert elment a hangom.
Így a héten végig itthon voltam. Voltak látogatóim is, Erzsi mamiék, Elekes mamiék és Nóriék is. Sajnos az állapotom az nem sokat javult, még eddig minden nap volt hőemelkedésem, és a hangom sem az igazi. Csütörtök este elalvás előtt anya méregette a lázam, és a Nurofen után sem lefele, hanem felfele ment. Így apa lenn aludt, én meg anyával fenn. Nekem egy óra izzadás után elmúlt a hőemelkedésem, de hajnal három órakor meg anya arra ébredt, hogy most meg Lacika nem tud nyugodtan aludni, csak forgolódik. Megnézte, és akkorra már neki is meleg volt a kis feje. 37,7-et mért, amire én is felébredtem. Meg is kérdeztem: "ANYA TE MIT CSINÁLSZ?" Megmértem Lacika lázát, mondta. Én meg: "JÓ DE AKKOR TE MIKOR ALSZOL?" Na ezt ő is szerette volna tudni. És közöltem: "HA VILÁGOS VAN, AKKOR ÚGYSEM TUDOK VISSZAALUDNI!" Aztán Lacika is kapott lázcsillapítót, és kb. 10 perc múlva vissza is aludt, és így én is folytathattam a szundit.
Pénteken szintén délutános volt a dokink, úgyhogy anya 3 óra fele vitte el Lacikát, engem nem, pedig én is menni akartam, matricáért vagy pecsétért. Neki is a torkát találta pirosnak, tuti én adtam át neki a nagy ölelgetésben. Ugyanazt a gyógyszert kapta mint én. Közben neki a fülét is megnyomta, és az nem tetszett Lacikának. Nem sírt, csak elhúzta a fejét. Úgyhogy anyáéknak azt is figyelni kell. Este én apával aludtam, mert mikor lefektetett elaludt mellettem. Anya meg éjfélig kínlódott Lacikával, mert csak forgolódott, meg nyöszögött, nem tudott elaludni."-Emike