Fogorvos, nátha

Kedden fogorvosnál jártam. Nem tudtam, hova megyünk, úgyhogy jó kedvvel indultam neki a dolgoknak. Anya szépen felöltöztetett, és mikor apa hazaért már indultunk is! Még a váróban is jól éreztem magam, csak mikor beléptünk a rendelőbe, akkor jöttem rá, hogy ez nem valami jó hely! Megláttam a dokit a fehér ruhában és már üvöltöttem is! Apa felvett, és az ölében ülve emelkedtünk fel a liftes székkel. A dokibácsi a számba világított, kesztyűt húzott, és elkezdett a számba matatni. Én meg ordítottam, így legalább nyitva volt a szám, és jól szét tudott nézni. Egyébként azért mentünk, mert az alsó fogamon, azon amelyik legelőször kibújt szürke elszíneződés van. Anya meg teljesen bepánikolt, hogy már romlik a fogam. De a doki bácsi megnyugtatta, hogy nem szuvasodik, csak a sok teától elszíneződött, mert a teában sok a csersav. Úgyhogy kevesebb teát, vagy hígabbat kell innom. Meg azt is mondta, hogy a tejfogaim kuszán nőnek, de az másképp is öröklődhet mint a rendes fog. Úgyhogy, ha a normál fogaim kinőnek, akkor lehet fogszabályzós leszek. Addig is évente menjünk, akkor is ha nincs baj, legalább szokom a rendelőt, és őt a dokit.

Hétvégére meg náthás lettem. Csütörtökön mami elvitt a játszótérre, és már akkor elkezdtem szörcsögni. Péntekre meg már az orrom is folyt egy kicsit. Lázam nem lett, és más bajom se. Csak hát fújni kell az orrom orrsprayvel, meg szívatni, és azt ki nem állhatom! Ennek ellenére, ha anya hív, hogy szívás nyöszögve megyek, és miközben szívja sírok, de azért a fejem tartom hősiesen!

És a fülbevalóm is elvesztettem. Ez már a második garnitúra 1,5 évem alatt. Az első kiesett, és apa rálépett így eltört. A második meg egyszerűen felszívódott! Nem találjuk sehol! Kénytelenek anyáék venni egyet!