Kalács bácsiéknál

Szombat délelőtt Kovács maminál voltam, amíg anyáék dolgoztak. Aztán ebéd után hazajöttünk, és nekem aludnom kellett. Apa meg már indult is Kunhegyesre Kalács bácsiékhoz. Marhapörit főztek bográcsban. Én olyan 3 óra fele ébredtem fel, ettem egy kicsit, utána mi is autóba ültünk. Felvettük keresztanyát, és Csacsit, és mentünk át Kunhegyesre. Mire odaértünk már rotyogott a pörkölt!
Mikor megérkeztünk a kutyusok üdvözöltek bennünket. Most már nem kettő, hanem három VA-VA-juk van. El sem akartak mellőlem mozdulni, annyira tetszettem nekik. Aztán kiengedték őket a nagy udvarra, amitől egy kicsit megnyugodtak. Én játszottam az asztalon, a széken, kint és bent.

Kihoztam egy fa autót is, amit hamar megszereltem. Leszedtem a lökhárítóját! Ettem fincsi túrós sütit, barackkal. Megnéztük DVD-én a kis Kalácsot, aki decemberben fog megszületni, és kisfiú lesz! Hat óráig nagyon rosszcsont voltam, aztán egyszer csak leültem a székbe, és csak nézelődtem, meg nevettem a felnőtteket. Kb. fél hétkor ettünk, de nekem már nem volt étvágyam. Anyának gyanús lettem, és sürgette apát, hogy menjünk haza. El is indultunk, és én már a kocsiban elaludtam. Itthon egyből megfürdettek, és addigra már lázam is előjött. Ezért voltam én olyan csendes! Gyorsan kaptam egy kúpot, és el is aludtam. Anyával a nagy ágyban. Szerencsére hamar lement a lázam, és vasárnap már nem is volt semmi bajom! Azóta sem tudjuk mi lehetett a baj!