1 évesen

"Pótoljuk az 1 éves beszámolómat.

Elmondhatjuk, hogy túl vagyok életem első önálló lépéseimen. Járni még nem tudok, de 3-4 lépést megteszek, és a rekordom 10 lépés körül van. A mászást részesítem még mindig előnyben, mászva bárhová szélsebesen eljutok. Kedvencem pedig a lépcsőmászás, már ha anya engedi. Ha nem, akkor meg hatalmas hisztizésbe kezdek.

Egy éves koromra Emma megtanított puszit küldeni is.

Szeretek pakolni. Kedvencem a ruhák kidobálása a szekrényből, a cipők szétdobálása, Emma építőkockáinak a szétszórása a szobában. (Ennek anyáék is szoktak örülni, főleg ha a sötétben 1-1 darabra rálépnek.)

Szeretek labdázni, dobom magam elé, és mászok utána.
Szeretem a fiús dolgokat, például a motorokat, autókat.

Szeretek kukucsosat játszani, van, hogy csak a kezemmel takarom el az arcom, van, hogy valami ruhát terítek a fejemre, vagy elbújok az ajtó, vagy bútor mögé.

Szeretem a mondókákat, főleg azokat amiket még anya hasában füleltem ki. Emma akkoriban azokat tanulta a bölcsiben, és azokat mondogatta állandóan. Pl. a Húzz,húzz engemet; Hinta, palinta; Mókuska, mókuska... Ezeket mosolyogva hallgatom, még mozgok is hozzá, és a végén meg is tapsolom. A TV-ben is van egy-két reklám, amire mindig felfigyelek. Pl. a Kinder Pinguis, és a Milli Mias reklám, ezek zenéje megfogott.

Mostanában egyre többet halandzsázok. Van, hogy magamban, van, hogy anyáéknak magyarázok, csak nem nagyon értik. A BA-BA, MA-MA, PA-PA szavakat már érthetően mondom. Emmát pedig úgy mondom, hogy ÖMMA. Anya utasításai közül elég sokat megértek. Például, ha szól, hogy gyere ide, pelus csere, akkor én mászok hozzá, és emelem a kezem. Vagy ha kérdezi, hogy hol a cumim, akkor elkezdem keresni. Ha kér valamit, akkor odaadom, persze ha nagyon érdekel, akkor csak nézek anyára, és a tárgyra, és gondolkodom, hogy most adjam, vagy ne. Egyébként szinte egész nap azt hallgatom, hogy LACIKA NEEEE, vagy NEM SZABAD! Például amikor mászok fel a kanapéra, onnan a támlára, onnan meg az ablakba. Vagy kiülök az ágy szélére. Vagy bekapok valamit a számba, amit nem lehet...

Az éjszakákat átalszom, most mióta fogzom, van hogy felsírok hajnalban, de gyorsan vissza is alszom. Napközben egyszer alszom, általában 1/2 11-13 óráig.
Enni, mondjuk azt, hogy ötször eszem, de ebben nincs benne az, amikor más eszik körülöttem, és én is kinézem a szájából a kaját. Vagyis egész nap képes volnék valamit rágcsálni. Fogaim száma:3.
És egyre akaratosabb vagyok. Nem akarom, hogy fogjanak, mindig önállóan akarok ténykedni. És ha mégis felvesznek, akkor elkezdek üvölteni, lököm magam el anyáéktól, feszítem a testem. Ha valamit elvesznek tőlem, mert nem szabad vele játszanom, akkor meg csapkodok a földre, asztalra, vagy amit éppen elérek.
De azért jó kisfiú vagyok. Ja, és bújós is. Sokszor magamtól odamászok valakihez, felállok, és megölelem, jó erősen, és bújok hozzá! Persze anya kapja a legtöbb bújást, aztán Emma és apa, de a mamikat is szoktam ölelni, és volt már, hogy idegent is, csak úgy. Nos, ilyen vagyok egy évesen!"-Lacika