"Most már ritkábban fogunk jelentkezni, ugyanis megkezdtük a bölcsit, és nemsokára visszatérek a dolgozóba is.
Hétfőn Emma számára folytatódott az ovi, Lacika számára meg elkezdődött a szokatás időszaka. Emma nem nagy kedvvel ment, pedig az előző napokban örömmel újságolta mindenkinek, hogy végre megint mehet oviba, Lacika meg bölcsibe fog járni. Mondjuk lehet az tetszett neki, hogy most már Lacika sem itthon lesz velem.
Lacika eddig egészen jól fogadja a dolgokat. Hétfőn reggel felöltözve várta, hogy hova fogunk menni.
A bölcsődébe is ügyesen ment befele. Még le sem vetkőztünk, már ment is benntebb és nézelődött. Már az elején egész jól feltalálta magát. Megnézte a játékokat, ismerkedett a gyerekekkel, és a gondozó nőkkel. Emma anno sokáig mellettem ült a matracon, és onnan szemlélte az eseményeket. Lacika néha megnézte, hogy ott vagyok-e még, de közben ügyesen eljátszogatott. Építő kockázott Marietta nénivel, 
megetették a halacskákat,
Marika néni énekelt neki, ő meg kikerekedett szemekkel figyelte.
Aztán meghallotta a kedvenc mondókáját, amit még Emmától hallott, amikor a pocakomban volt, a "Húzz, húzz engemet". Ez nagyon tetszett neki, és oda is ment Marietta nénihez, hogy játsszák el. Mondanom sem kell, nem unta meg egyhamar. 
Reggelikor is ügyesen leül enni, kezdi megszokni a helyét. És ilyenkor pohárból iszik, mint a nagyok. 
Pedig itthon nem nagyon, kényelmesebb a cumisüveg, vagy az itatópohár. Majd próbálunk hozzászokni. Néha kakaskodik is a gyerekekkel. Egyszer el akarta venni az egyik kisfiútól a fűnyírót, de az adott neki egy taslit. Lacika arrébb sétált egy mukk nélkül, de nem felejtett, mert egy óra múlva odament hozzá, és beleakaszkodott a hajába, kitépett belőle egy nagy adagot, és örömmel nézte, mennyi hajszál lett a tenyerébe. Utána se lett neki szimpatikus a kisfiú, mert néha csak úgy odament, és adott neki egyet. A lányokat viszont simogatja, szeretgeti.
Hétfőn Emma számára folytatódott az ovi, Lacika számára meg elkezdődött a szokatás időszaka. Emma nem nagy kedvvel ment, pedig az előző napokban örömmel újságolta mindenkinek, hogy végre megint mehet oviba, Lacika meg bölcsibe fog járni. Mondjuk lehet az tetszett neki, hogy most már Lacika sem itthon lesz velem.
Lacika eddig egészen jól fogadja a dolgokat. Hétfőn reggel felöltözve várta, hogy hova fogunk menni.
A bölcsődébe is ügyesen ment befele. Még le sem vetkőztünk, már ment is benntebb és nézelődött. Már az elején egész jól feltalálta magát. Megnézte a játékokat, ismerkedett a gyerekekkel, és a gondozó nőkkel. Emma anno sokáig mellettem ült a matracon, és onnan szemlélte az eseményeket. Lacika néha megnézte, hogy ott vagyok-e még, de közben ügyesen eljátszogatott. Építő kockázott Marietta nénivel, 
megetették a halacskákat,
Marika néni énekelt neki, ő meg kikerekedett szemekkel figyelte.
Aztán meghallotta a kedvenc mondókáját, amit még Emmától hallott, amikor a pocakomban volt, a "Húzz, húzz engemet". Ez nagyon tetszett neki, és oda is ment Marietta nénihez, hogy játsszák el. Mondanom sem kell, nem unta meg egyhamar. 
Reggelikor is ügyesen leül enni, kezdi megszokni a helyét. És ilyenkor pohárból iszik, mint a nagyok. 
Pedig itthon nem nagyon, kényelmesebb a cumisüveg, vagy az itatópohár. Majd próbálunk hozzászokni. Néha kakaskodik is a gyerekekkel. Egyszer el akarta venni az egyik kisfiútól a fűnyírót, de az adott neki egy taslit. Lacika arrébb sétált egy mukk nélkül, de nem felejtett, mert egy óra múlva odament hozzá, és beleakaszkodott a hajába, kitépett belőle egy nagy adagot, és örömmel nézte, mennyi hajszál lett a tenyerébe. Utána se lett neki szimpatikus a kisfiú, mert néha csak úgy odament, és adott neki egyet. A lányokat viszont simogatja, szeretgeti.Ma már otthagytam egy kicsit, azt mondták, egyszer keresett, amikor eldőlt a kisszékkel, és megijjedt. De nem talált, így Marika nénihez ment, aki megvígasztalta, és utána játszott tovább. Délig szoktunk maradni, addigra el is fárad rendesen."-Anya
2 megjegyzés:
Istenem! Édes Lacika! Ekkora csepp gyerek és már oviba - pardon, bölcsibe - járatnak. :-P
De úgy néz ki, szépen feltalálod magad. ég szerencse, hogy maradt haja a kisfiúnak. :-PPP (Hagytál legközelebbre is, mi? :-D)
Jaj de jó,hát gratulálunk Neked ,ügyes nagy fiú vagy Lacika!:)
Reméljük azóta is minden a legnagyobb rendben van!:)
Pusza!
Megjegyzés küldése