"Szerdán megint megkezdtem az ovit. A nagy szünet ellenére reggel ügyesen bementem a csoportomba, és napközben sem volt velem semmi baj. Anya alvás után, uzsonna előtt jött értem Lacikával. Mikor bejött értem, én éppen mentem a WC-re pizsiben. Felöltöztetett, és közöltem vele, hogy éhes vagyok, megeszem az uzsim. Így kiment Lacikáért, aki kinn szokott rám várakozni a babakocsiban. Én meg nekiültem kajálni, és anya nem hitt a szemének, két nagy szelet nutellás kenyeret tömtem magamba.
A csütörtöki nap már nem volt ilyen egyszerű. Reggel megint gond nélkül indultam az oviba, ám az ajtóban megtorpantam, és elkezdtem bőgni. Anya csak nézett, mert még ilyet a bölcsiben sem csináltam. Kértem kísérjen az ablakhoz, ahol integetni szoktam neki. Fel is tett a kis székre, aztán kiment, és még az ablakban is ordítottam. Tiszta ideg lett, és egy fél óra múlva telefonált is az óvónéninek, de addigra már nem volt semmi bajom, játszottam. Délután apa jött értem, aminek nagyon örültem. Este meg hoztak megint egy autót, már alig vártam, hogy játszhassak benne, úgyhogy jobb kedvem lett egyből.
Pénteken hasonlóan váltunk el anyától, megint sírtam egy sort. Ráadásul az egyik óvónénim beteg lett, a másik meg délben hazament, és másik csoportban kellett aludnom. Ez nem nagyon tetszett, meg a másik óvónéni sem volt valami szimpi, így mikor apa jött értem, nagy szomorúan ültem a széken, és uzsiztam. Persze mikor apát megláttam, nagyon megörültem, és belekapaszkodtam a combjába. El sem engedtem, még itthon is azt hajtottam anyának, hogy nagyon hiányzott apa. Délután jött Nóri hozzánk vigyázni ránk, mert anyáék elmentek Erzsi mamit meglátogatni, aki csütörtökön jött haza a kórházból. Addig mi Nórival sétáltunk, és kikönyörögtem, hogy menjünk be a boltba, ahol mindent meg akartam vele vetetni.
A csütörtöki nap már nem volt ilyen egyszerű. Reggel megint gond nélkül indultam az oviba, ám az ajtóban megtorpantam, és elkezdtem bőgni. Anya csak nézett, mert még ilyet a bölcsiben sem csináltam. Kértem kísérjen az ablakhoz, ahol integetni szoktam neki. Fel is tett a kis székre, aztán kiment, és még az ablakban is ordítottam. Tiszta ideg lett, és egy fél óra múlva telefonált is az óvónéninek, de addigra már nem volt semmi bajom, játszottam. Délután apa jött értem, aminek nagyon örültem. Este meg hoztak megint egy autót, már alig vártam, hogy játszhassak benne, úgyhogy jobb kedvem lett egyből.
Pénteken hasonlóan váltunk el anyától, megint sírtam egy sort. Ráadásul az egyik óvónénim beteg lett, a másik meg délben hazament, és másik csoportban kellett aludnom. Ez nem nagyon tetszett, meg a másik óvónéni sem volt valami szimpi, így mikor apa jött értem, nagy szomorúan ültem a széken, és uzsiztam. Persze mikor apát megláttam, nagyon megörültem, és belekapaszkodtam a combjába. El sem engedtem, még itthon is azt hajtottam anyának, hogy nagyon hiányzott apa. Délután jött Nóri hozzánk vigyázni ránk, mert anyáék elmentek Erzsi mamit meglátogatni, aki csütörtökön jött haza a kórházból. Addig mi Nórival sétáltunk, és kikönyörögtem, hogy menjünk be a boltba, ahol mindent meg akartam vele vetetni.Hétvégén itthon voltunk végre négyesben, néha azért mi apával elmentünk csavarogni a Ladával. Mostunk kocsit, voltunk Elekes mamiéknál, dédinél, vasárnap meg a bányába is kimentünk természetesen a Lada Nivával. Így vártuk Lacikával, hogy induljunk.
Enyhén koszos az üvege, alig látszunk. Mentünk valami nénihez kakasos tojásért, mert apa kiscsibéket akar keltetni. Kíváncsi vagyok lesz-e belőle valami."-Emike
Enyhén koszos az üvege, alig látszunk. Mentünk valami nénihez kakasos tojásért, mert apa kiscsibéket akar keltetni. Kíváncsi vagyok lesz-e belőle valami."-Emike
1 megjegyzés:
Nem igaz!!! Ezek az apák! Ahogy megjön a tavasz, enyhén szólva...hát... "megváltoznak"? A tiétek kiscsirkéket akar, a miénk meg birkákat. :-o Anya, te ehhez mit szólsz?
Ti legalább kertes házban laktok, de apu a mamánál akar, aki 20 km-re lakik tőlünk. :-O
Igaz, most visszafelé (fordított sorrendben) olvassuk a bejegyzéseiteket, de nagyon sajnáljuk, hogy nem indult a legjobban az ovi. Reméljük azóta minden ok. Emmusnak még most is vannak "gyengébb napjai". Sajnos.
Megjegyzés küldése