"Még június 29-én 13 hónapos lettem. Az elmúlt egy hónapban rengeteget fejlődtem. Megtanultam járni. Kezdetben úgy mentem, mint egy részeg ember, terpesztett lábakkal szédelegtem, a két kezemmel, mint egy kis mérleg egyensúlyoztam. Aztán lassan lekerült a kezem a testem mellé. De már úgy is tudok menni, hogy valamit cipelek, például apa koszos papucsát,
vagy iszok közben. Eleinte rengeteget estem, szerencsére popsira és térdre. Mostanában már szinte csak akkor bukdácsolok, ha elfáradtam. Ha régen elestem, akkor addig másztam, amíg kapaszkodót nem találtam, hogy felálljak. Most már magamtól is fel tudok állni, először négykézlábra tápászkodom, aztán kinyomom magam állóba, és megyek tovább. Képes vagyok lehajolva felvenni valamit, gyorsan megfordulni, megállni, hirtelen tovább indulni. Már néha szaladni is akarok, akkor azért bukta lesz a vége.
vagy iszok közben. Eleinte rengeteget estem, szerencsére popsira és térdre. Mostanában már szinte csak akkor bukdácsolok, ha elfáradtam. Ha régen elestem, akkor addig másztam, amíg kapaszkodót nem találtam, hogy felálljak. Most már magamtól is fel tudok állni, először négykézlábra tápászkodom, aztán kinyomom magam állóba, és megyek tovább. Képes vagyok lehajolva felvenni valamit, gyorsan megfordulni, megállni, hirtelen tovább indulni. Már néha szaladni is akarok, akkor azért bukta lesz a vége.A hisztiben is keményebb lettem. Egyre akaratosabb vagyok, ami szintén a járással kapcsolatos. Nem akarom, hogy fogják a kezem, akkor sem ha muszáj, például boltban, utcán... Az udvaron is mindig ott akarok játszani, ahol nincsenek anyáék, garázsban, ház előtt, és amikor visszavisznek hátra, ordítok, hisztizek. Utána odabújok Emmához, hogy vigasztaljon meg. Igen, csak ő szokott megsajnálni.
Az étvágyam még mindig rendben van, vannak napok, amikor ugyan kevesebbet eszem, de olyan is, amikor túlzabálom magam, és visszabüfizek egy kis kajcsit. Úgyhogy még néha most is van baleset! Már itatópohárból iszom, mióta én is kaptam végre egyet. Mindig elvettem Emmától, és anya megelégelte a civódást.
A beszédem az nem nagyon fejlődik. Az egy évesen használt BABA, PAPA, MAMA, ÖMMA szavak mellett még néha kimondom, hogy HEJ-TE. Apát meg úgy szólítom, hogy PAP. A tyúkok pedig a pipi után a PEPE nevet kapták. És ha éhes vagyok, vagy szomjas, akkor valami HAMMA-hoz hasonlót hajtogatok. Érteni sok mindent megértek, ha anya szól, hogy "gyere ide", "menjünk fel", "menjünk ki", indulok a megfelelő irányba (már ha akarok), ha kér valamit, akkor odaadom (ha akarom), értem a "befejezted Lacika", a "nem szabad Lacika", a "dádá lesz Lacika" kifejezéseket. A "dádá lesz"-nél oda is bújok anyához, biztos ami biztos, hogy megkegyelmezzen. Eddig be is jött!"-Lacika
Az étvágyam még mindig rendben van, vannak napok, amikor ugyan kevesebbet eszem, de olyan is, amikor túlzabálom magam, és visszabüfizek egy kis kajcsit. Úgyhogy még néha most is van baleset! Már itatópohárból iszom, mióta én is kaptam végre egyet. Mindig elvettem Emmától, és anya megelégelte a civódást.
A beszédem az nem nagyon fejlődik. Az egy évesen használt BABA, PAPA, MAMA, ÖMMA szavak mellett még néha kimondom, hogy HEJ-TE. Apát meg úgy szólítom, hogy PAP. A tyúkok pedig a pipi után a PEPE nevet kapták. És ha éhes vagyok, vagy szomjas, akkor valami HAMMA-hoz hasonlót hajtogatok. Érteni sok mindent megértek, ha anya szól, hogy "gyere ide", "menjünk fel", "menjünk ki", indulok a megfelelő irányba (már ha akarok), ha kér valamit, akkor odaadom (ha akarom), értem a "befejezted Lacika", a "nem szabad Lacika", a "dádá lesz Lacika" kifejezéseket. A "dádá lesz"-nél oda is bújok anyához, biztos ami biztos, hogy megkegyelmezzen. Eddig be is jött!"-Lacika
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése