"December 29-én fél éves lettem. 
Az elmúlt hónapban nem fejlődtem olyan sokat, mármint amennyire anya várta Emma alapján! De azért összefoglaljuk a dolgokat.
A forgás az rutinból megy, mindkét oldalra simán fordulok, és vissza is ugyanolyan könnyedén megy. Hason szépen emelem a fejem, nyomom ki a kezem, és leskelődök. Ha észreveszek valami érdekes tárgyat a közelembe, akkor mindent megteszek, hogy sikerüljön megkaparintanom. Addig forgolódok, kúszok, amíg el nem érem. Ezért már nem is lehet egyedül hagyni olyan helyeken, ahonnan leeshetek. Anyáék szobájában a padlószőnyegre le van terítve egy takaróm, és arra szoktak lefektetni. Mostanában nem sokat tartózkodok rajta, inkább lehempergek róla, és anya mindig más helyeken talál rám, mikor bejön.
Az elmúlt hónapban nem fejlődtem olyan sokat, mármint amennyire anya várta Emma alapján! De azért összefoglaljuk a dolgokat.
A forgás az rutinból megy, mindkét oldalra simán fordulok, és vissza is ugyanolyan könnyedén megy. Hason szépen emelem a fejem, nyomom ki a kezem, és leskelődök. Ha észreveszek valami érdekes tárgyat a közelembe, akkor mindent megteszek, hogy sikerüljön megkaparintanom. Addig forgolódok, kúszok, amíg el nem érem. Ezért már nem is lehet egyedül hagyni olyan helyeken, ahonnan leeshetek. Anyáék szobájában a padlószőnyegre le van terítve egy takaróm, és arra szoktak lefektetni. Mostanában nem sokat tartózkodok rajta, inkább lehempergek róla, és anya mindig más helyeken talál rám, mikor bejön.
Fekve már nagyon uncsi, ezért szoktam hisztizni, amíg fel nem ültetnek. De az még nem akar menni. Egy darabig ülök ügyesen, leskelődök, aztán vagy eldőlök, vagy hátradobom magam. Emike ilyen idős korában már stabilan ült, sőt 6,5 hónaposan már magától felült. Nálam még erre várni kell egy ideig. Mindezek után egyértelmű, hogy még mászni sem tudok. Már próbálgattam párszor emelgetni a popómat, de túl nehéznek tűnik. Anya ölében ha ülök, akkor elkezdek rugózni, és fel akarok állni. Ez nagyon mókás játék, ilyenkor mindig jó kedvem lesz.
A tárgyakat ügyesen megfogom, egy kézzel, vagy ha nagyobb akkor kettővel, ügyesen rakosgatom egyik kezemből a másikba őket. Most a kedvencem a távirányító (Emma is imádott azzal játszani), visítok, ha elveszik tőlem. Be tudom kapni a lábamat is, ami nagy szó, mert szép nagy pocakom van. A cumisüvegemet is fel tudom venni, és a számba tenni, ha véletlenül a közelembe hagyják. Vagy ha anya el akarja venni, akkor nyomom vissza a számba.
A tárgyakat ügyesen megfogom, egy kézzel, vagy ha nagyobb akkor kettővel, ügyesen rakosgatom egyik kezemből a másikba őket. Most a kedvencem a távirányító (Emma is imádott azzal játszani), visítok, ha elveszik tőlem. Be tudom kapni a lábamat is, ami nagy szó, mert szép nagy pocakom van. A cumisüvegemet is fel tudom venni, és a számba tenni, ha véletlenül a közelembe hagyják. Vagy ha anya el akarja venni, akkor nyomom vissza a számba.
Emmával nagyon jókat szoktunk játszani. Mindig hülyéskedik nekem, én meg nevetek rajta hangosan. Olyan nagyokat, mint neki, senki másnak nem kacagok.
Az evés az nagyon megy. Anya mondja is, hogy két véglet vagyunk. Emma nem akar enni, én meg állandóan. Naponta ötször eszem, ebből egyszer valamilyen bébiételt, vagy gyümölcsöt, vagy tejpépet, a többi alkalommal tápszert. De már több kaját is kinéztem anyáék szájából, pédául a májkrémet, és a túrórudit. A bukások még mindig nem hagytak alább, elég sokat vissza csórézok a kajcsiból. Anya alig bírja kimosni a ruháimból a gyümi és zöldség szószokat.
Fogam még nincsen, de már nagyon nyáladzom, és rágcsálok mindent ami a kezem ügyébe kerül.
És hisztisebb is lettem nappal, mint eddig voltam. Ha valami nem tetszik, akkor hangosan sikítok, vagy üvöltök mérgesen. Néha anyáék agyára megyek már, de szerencsére az éjszakákat átalszom, így legalább este kipihenhetik magukat."-Lacika
Az evés az nagyon megy. Anya mondja is, hogy két véglet vagyunk. Emma nem akar enni, én meg állandóan. Naponta ötször eszem, ebből egyszer valamilyen bébiételt, vagy gyümölcsöt, vagy tejpépet, a többi alkalommal tápszert. De már több kaját is kinéztem anyáék szájából, pédául a májkrémet, és a túrórudit. A bukások még mindig nem hagytak alább, elég sokat vissza csórézok a kajcsiból. Anya alig bírja kimosni a ruháimból a gyümi és zöldség szószokat.
Fogam még nincsen, de már nagyon nyáladzom, és rágcsálok mindent ami a kezem ügyébe kerül.
És hisztisebb is lettem nappal, mint eddig voltam. Ha valami nem tetszik, akkor hangosan sikítok, vagy üvöltök mérgesen. Néha anyáék agyára megyek már, de szerencsére az éjszakákat átalszom, így legalább este kipihenhetik magukat."-Lacika
1 megjegyzés:
Boldog féléves szülinapot, drága Lacika! Ne hasonlítgass, anya! Azt mondják, nem szabad. Egyébként a fiúk állítólag más ütemben fejlődnek. (Most ezt írom, pedig én is mindig gondolkodom, hogy "Emma ezt már ennyi idős korban tudta vajon?". :-P)
Megjegyzés küldése