"Lassan megint eltelik egy hét. Hétfőn anyáékkal átmentünk a szomszédokhoz, vittünk egy gatyót, amit majd Tünde néni felhajt. Persze családostul mentünk, mert én nem bírtam itthon maradni, és gondolták anyáék, hogy játszani is akarok majd, úgyhogy mindannyian átvonultunk. Mostanában kezdek szégyenlős lenni, és amikor megérkezünk valahova, nem akarok bemenni, és bújok apa lába közé. Ez kb. 10 percig tart, utána viszont fordul a dolog, mert mindenhol otthon érzem magam. Jókat játszottunk, megint szétpakoltuk az összes játékot, és mikor indultunk haza, hozni is akartam egy zenélő elefántot. Apa természetesen megengedte, anya meg nem. Így elkezdtem hisztizni, hogy anya hátha beadja a derekát, de nem. Hazafele megsértődve, duzzogva, lehajtott fejjel jöttem.
Kedden este itthon voltunk, csak Nóriék jöttek el hozzánk.
Szerdán Győriékhez mentünk hurka-kolbász vacsorára. Itt is bújkálással, "nem szólok senkihez" viselkedéssel kezdtem, ami anyáék agyára megy már. Aztán persze játszottam Katával és Bazsival. Számítóztunk, lasztiztunk, bújócskáztunk. Enni nem sokat ettem, inni annál többet ittam. Lacika nagyon jól viselkedett végig, egy hangja sem volt, nézett minket, a TV-ét, játszott a plédjén (amit mindenhova vinnünk kell magunkkal, ha nem akarunk máshol szőnyeget, vagy bútorkárpitot takarítani a sok bukása miatt). Mikor jöttünk haza, a kocsiból még kiszóltam Mikinek, hogy "NAGYON JÓ VÓT ITT, MÁSKOJ IS JÖDÖK!"
Csütörtökön anya ment tornázni, ránk megint Erzsi mami vigyázott. Úgy látszik apa nem bír kettőnkkel, vagy csak lusta. Tegnap este találtam egy új játékot a számítón, az egyszervolt.hu oldalon, ami a kedvencem. Anyáék meg jókat nevettek rajtam a hátam mögött. Az a játék lényege, hogy színes körök vannak körbe, utána meg tárgyak egy polcon, és a gép beszél hozzám, hogy mutassam meg például melyik a piros, én meg hangosan válaszolok, hogy "EZ", vagy tudod melyik a kék, én meg "IGEN, TUDOM." Aztán megdícsér a géphang, hogy okos vagy, én meg szaladok apához, hogy "APA, OKOS VAGYOM!
Még a nem kajálásomról: anya szerint már megint nagyon sovány vagyok, mindig csontinak csúfol. Pedig a bölcsiben azt mondják, jókat eszem, és este még itthon is vacsizom, (igaz nem nagyon akarok), meg a vitaminokat is szedem. Szóval nem tudjuk, mit csináljuk még!"-Emike
"Egy pár szót én is írok. Új tápszert kaptam a bukásom miatt, de egyenlőre nem nagyon használ. Amit a dokinéni kiírt, azt nem sikerült továbbra sem beszereznünk, így most BEBA HA/AR tápszert kapok. Anya azt mondja, mintha kevesebb lenne egy kicsit a kijövő mennyiség, de lehet már csak beképzeli. Estére, mire már teljesen telítődök visszafele folyik a kajcsi. Lehet az is, hogy sokat ezsem, de ha anya nem etet meg, amikor éhes vagyok, akkor hisztizem. Ha tele a poci, akkor semmi baj sincs velem. Úgyhogy inkább kapok enni. Azt mondják, ha sűrűbb kajcsit kap a baba, akkor már nem bukik annyit. Rám ez sem igaz, mert a bébiételt, a banánt is ugyanúgy visszabukom, szép rostosan. Na de hagyjuk, majd kinövöm egyszer. Inkább még azt leírom, hogy mostanában egyre ügyesebben emelem a popóm és közben a kezemmel nyomom ki magam, kezdem felvenni a mászó pózt!"-Lacika
Kedden este itthon voltunk, csak Nóriék jöttek el hozzánk.
Szerdán Győriékhez mentünk hurka-kolbász vacsorára. Itt is bújkálással, "nem szólok senkihez" viselkedéssel kezdtem, ami anyáék agyára megy már. Aztán persze játszottam Katával és Bazsival. Számítóztunk, lasztiztunk, bújócskáztunk. Enni nem sokat ettem, inni annál többet ittam. Lacika nagyon jól viselkedett végig, egy hangja sem volt, nézett minket, a TV-ét, játszott a plédjén (amit mindenhova vinnünk kell magunkkal, ha nem akarunk máshol szőnyeget, vagy bútorkárpitot takarítani a sok bukása miatt). Mikor jöttünk haza, a kocsiból még kiszóltam Mikinek, hogy "NAGYON JÓ VÓT ITT, MÁSKOJ IS JÖDÖK!"
Csütörtökön anya ment tornázni, ránk megint Erzsi mami vigyázott. Úgy látszik apa nem bír kettőnkkel, vagy csak lusta. Tegnap este találtam egy új játékot a számítón, az egyszervolt.hu oldalon, ami a kedvencem. Anyáék meg jókat nevettek rajtam a hátam mögött. Az a játék lényege, hogy színes körök vannak körbe, utána meg tárgyak egy polcon, és a gép beszél hozzám, hogy mutassam meg például melyik a piros, én meg hangosan válaszolok, hogy "EZ", vagy tudod melyik a kék, én meg "IGEN, TUDOM." Aztán megdícsér a géphang, hogy okos vagy, én meg szaladok apához, hogy "APA, OKOS VAGYOM!
Még a nem kajálásomról: anya szerint már megint nagyon sovány vagyok, mindig csontinak csúfol. Pedig a bölcsiben azt mondják, jókat eszem, és este még itthon is vacsizom, (igaz nem nagyon akarok), meg a vitaminokat is szedem. Szóval nem tudjuk, mit csináljuk még!"-Emike
"Egy pár szót én is írok. Új tápszert kaptam a bukásom miatt, de egyenlőre nem nagyon használ. Amit a dokinéni kiírt, azt nem sikerült továbbra sem beszereznünk, így most BEBA HA/AR tápszert kapok. Anya azt mondja, mintha kevesebb lenne egy kicsit a kijövő mennyiség, de lehet már csak beképzeli. Estére, mire már teljesen telítődök visszafele folyik a kajcsi. Lehet az is, hogy sokat ezsem, de ha anya nem etet meg, amikor éhes vagyok, akkor hisztizem. Ha tele a poci, akkor semmi baj sincs velem. Úgyhogy inkább kapok enni. Azt mondják, ha sűrűbb kajcsit kap a baba, akkor már nem bukik annyit. Rám ez sem igaz, mert a bébiételt, a banánt is ugyanúgy visszabukom, szép rostosan. Na de hagyjuk, majd kinövöm egyszer. Inkább még azt leírom, hogy mostanában egyre ügyesebben emelem a popóm és közben a kezemmel nyomom ki magam, kezdem felvenni a mászó pózt!"-Lacika
2 megjegyzés:
Majd elmúlik ez a szégyenlősség is.Ahogy a többi korszak is ez is majd elmarad.:)))
Lacika,Karina is egyet ért veled abban,hogy a pocak az legyen tele.A felesleggel úgyis csak az ősöknek van gondja amikor csattanik a szőnyegen vagy a ruhájukon.;)
Pusza!
Nem baj, ha már most kezded a szégyenlősdit, hamarabb elmúlik. Nálunk is nemrég kezdődött, s anyának szépen agyára is megyek vele. :-S
Ja, a "csontiságról"! Nálunk is mindig ez volt a probléma, plusz, hogy még kicsi is voltam/vagyok :-P, de a hízás mostanában megindult.
Ha eleget eszel, biztosan minden rendben van. :-)Emmike
Lacika, mindig valaminek lennie kell, amivel idegesítjük anyáinkat, igaz? Jól teszi anyukád, hogy nem fordít rá nagy gondot. Biztosan nem kellemes neked sem a bukás, de sok gyereknél hallani ilyet. Csak vigyétek a plédet, és kész. ;-) Marcika
(Mi a neve egyébként annak a szernek, amit kerestek? Megnézzem nálunk?)
Megjegyzés küldése