Péntek esti játszás, Erzsébet nap (11.20-22)

"Pénteken miután hazaértem a bölcsiből anyával és Lacikával egyből elindultunk sétálni, mert Lászlónk aznap még nem volt kinn a levegőn, és így nem is nagyon aludt. Apa meg papa addig levágtak egy kakast a garázsban. Séta közben találkoztunk egy nénivel, aki biztos unatkozott, mert kinn állt a kapuban a kutyájával. Anya mondta, hogy nézzem meg a kutyust, milyen szép. A néni egyből mondta, hogy picinek hívják, aztán meg hogy, milyen rossz idő van. Én meg egyből válaszoltam: "NEM, NINS JOSSZ IDŐ!" És aztán indultunk is tovább gyorsan, mielőtt leragadtam volna. Mire hazaértünk apáék már végeztek is. Mi bejöttünk játszani. Igaz László elaludt a séta közben, és még nem ébredt fel. Én amíg aludt megmutattam anyának, hogy megint loptam a bölcsiből. A tüsikből hoztam haza, amikből építeni szoktam. Igaz itthon is tele vagyunk építőkockával, de az már uncsi, most a tüsi a menő! Utána meg rajzoltam a rajztáblámmal napocskát, és anya szerint ez már tényleg hasonlít a napocskára. Kifigyeltem, anyáék hogy csinálják, és most én is először rajzoltam egy nagy kört, és abból húzgáltam ki a napsugarakat. Elég jól sikerült! Közben apa előkereste anya egyik régi csizmáját, ami anno nem sokat volt használva, és mióta ideköltöztek, még elő sem volt véve a dobozból. Hát persze én próbáltam fel először! Utána Lacika is felébredt, és ő is elkezdett játszani a csörgőivel. Már elég ügyes, mindent megfog, és nézegeti, meg harapdálja. Este sajna bepisiltem. Sírva kiabáltam anyának, azt hittem baj lesz belőle. De ő gyorsan átöltöztetett, átcserélte az ágyneműmet és már aludhattunk is tovább.

Szombaton Erzsi maminak volt a névnapja. Délelőtt eljött Nóri vigyázni Lacikára, mi meg elmentünk ajándékot venni maminak, és anyának farmert. A farmert a kínaiba vette, és amíg próbált, én rátaláltam apával a játék részlegre. És ott a csipogós székekre (ha ráültem csipogtak). Mindet kipróbáltam annyira tetszett. Utána apa megfőzte a kakaspörit, mi meg anyával rendet raktunk. A délutáni alvás után pedig indultunk mamihoz. Már mindenki ott volt, dédiék, Karesz és Mari, Berci és Ica, Ditta és Pista. Kaptunk ajándékokat, én csatokat, könyvet, kistáskát, Lacika meg rágókát, és fürdős játékokat. Én kipécéztem magamnak a fiúkat, és először Bercivel olvastattam az új könyvem, aztán Karesszal. A végére Berci már bekarmolt egy kicsit, és hangosan énekelte velem a Bújj, bújj zöld ágat. Mindenki nevetett rajtunk. Este megint alkottam. Most nem pisiltem be, hanem átszöktem anyáékhoz. Lefektettek és még szokásuk szerint lementek TV-zni. Én meg szépen csendben átsurrantam, mert észre sem vették. Apa elaludt a TV előtt, anya meg gondolta akkor lefekszik egyedül. Feljött, és mit látott? Ott alszom a nagy ágyukban. Apa takaróján a fejem, az anyáé meg rajtam, és ott szuszogok a szarvassal, a zsiráffal, és az alvós törölközőmmel. Szerencsém volt, mert nem vitt át a szobámba, annyira édesnek talált, és így ott aludhattam vele!
Vasárnap délelőtt apával elmentem reggel a boltba, aztán meg Erzsi mamihoz kajcsiért. Délután meg Elekes mamiék jöttek el, mert a hétvégén Szekszárdon voltak borkóstolón, és borlovaggá is ütötték őket, így nem találkoztunk velük. Hoztak nekem csokikat, amivel meg is kínáltam őket. És megmutattam nekik az új elfoglaltságomat. Anya talált a neten egy játékot, a Vitatigrissel kell gyümölcsöket horgászni. Elkezdtem játszani, és mikor meguntam papa folytatta. Annyira tetszett neki, hogy míg itt voltak, szinte azzal játszott. Mondtam én neki, hogy jó játék! Este megint próbálkoztam, de most anya lefülelt. Gondolta, lefektetés után pár perccel megnéz. Már a szarvas, zsiráf az ágyában volt, épp a törölközőmért mentem vissza a szobámba, amikor felért. Így mindent visszahozott, meg elmagyarázta, hogy mindenkinek van saját ágya, abban kell aludni. Kénytelen voltam fogni az adást, és visszafeküdtem. Most fenn maradt, és hallgatózott, de én ügyesen elaludtam, nem próbálkoztam újra."-Emi