"Csütörtökön volt életem első ovis évzárója. Anyáék fél négyre jöttek az oviba, hogy segítsenek átöltözni, de mire megérkeztek, én már kész voltam, szépen felöltöztetett az óvónéni. Kiszaladtam apához, de vissza kellett mennem a csoportba, mert mi együtt mentünk át az iskola ebédlőjébe, ahol a műsort tartottuk. Anyáék gyorsan átsétáltak, hogy legyen helyük elől, hogy lássanak engem. Anya egyébként nem fűzött nagy reményeket a szereplésemhez, mert a bölcsiben is az ölében ültem, amikor valami ünnepség volt. De most meglepődött! 4 órakor kezdődött az évzáró, csoportok szerint vonultunk be. Persze a mi csoportunk volt az utolsó bevonuláskor, és a műsorban is. Anya először elbújt az előtte ülő mögé, nehogy odaszaladjak hozzá, ha meglátom. De mivel látta, hogy keresem őket, előbújt, és integetett nekem apával együtt, én meg visszaintettem nekik. Nem akartam odamenni hozzájuk, inkább Kati óvónéni ölében ültem, amíg néztük a másik két csoport műsorát.
Aztán végre ránk került a sor. Már nagyon vártam, hogy mi jöjjünk. Először énekeltünk, és közben körbe-körbe sétáltunk.
Utána előadtunk egy mesét, amiben én és a barátnőm Letike játszotta a nyuszit, a barátom Balázs pedig a rossz kis manót. Csak az én nyuszifülem addigra lekonyult egy kicsit.
A mese után meg Pumukli zenéjére táncoltunk, és kivételesen én is végig énekeltem, és csináltam a koreográfiát.
Néha azért már untam egy kicsit,
de azért hősiesen helytálltam. Utána a ballagók elbúcsúztak, megkapták a tarisznyájukat, én meg addig a másik, Anett óvónénit sajátítottam ki.
Végül visszamentünk az oviba, oda már anyáékkal mehettem. Ott megvendégeltek bennünket az óvónénik. Én kezdetnek lehúztam pár pohár gyümölcslét.
Aztán ettem is egy kicsit. Végül az óvónénik megleptek bennünket évzárós ajándékként 1-1 lufival.
Nagyon örültünk neki. Utána mi siettünk is haza, 
mert úgy volt, hogy még Timi néniékkel búcsúzóul összefutunk a cukrászdába, de nem végeztek időben a családlátogatással, így ez elmaradt.
Közben elkészültek az ovis fényképek is. Ez az én csoportom. Én az alsó sorban, jobb szélen ülök.
Aztán végre ránk került a sor. Már nagyon vártam, hogy mi jöjjünk. Először énekeltünk, és közben körbe-körbe sétáltunk.
Utána előadtunk egy mesét, amiben én és a barátnőm Letike játszotta a nyuszit, a barátom Balázs pedig a rossz kis manót. Csak az én nyuszifülem addigra lekonyult egy kicsit.
A mese után meg Pumukli zenéjére táncoltunk, és kivételesen én is végig énekeltem, és csináltam a koreográfiát.
Néha azért már untam egy kicsit,
de azért hősiesen helytálltam. Utána a ballagók elbúcsúztak, megkapták a tarisznyájukat, én meg addig a másik, Anett óvónénit sajátítottam ki.
Végül visszamentünk az oviba, oda már anyáékkal mehettem. Ott megvendégeltek bennünket az óvónénik. Én kezdetnek lehúztam pár pohár gyümölcslét.
Aztán ettem is egy kicsit. Végül az óvónénik megleptek bennünket évzárós ajándékként 1-1 lufival.
Nagyon örültünk neki. Utána mi siettünk is haza, 
mert úgy volt, hogy még Timi néniékkel búcsúzóul összefutunk a cukrászdába, de nem végeztek időben a családlátogatással, így ez elmaradt.
Ezek pedig anya kedvenc képei, amik rólam készültek.
Még egy dolog. Tanultam egy új szót az oviban. Anyának meséltem, hogy Kovács Timike azt mondta nekem, hogy huggyozzál. Anya kérdezte, na és tudom-e, hogy mit jelent. Én meg válaszoltam, hogy nem, azt nem mondta meg Timike. Utána anya elmagyarázta, és most már tudom, hogy a pisilést jelenti.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése