Ovis kirándulás, fényképezkedés, szülőértekezlet (05.25-29)

"Most egy kicsit mozgalmasabbra sikeredtek az elmúlt napok, úgyhogy van mit pótolnunk.
Kedden anya elment a kozmetikushoz, addig ránk apa vigyázott. Közben eljött hozzánk Erzsi mama Marival. Én rászálltam Marira, és nagyon jót játszottunk. Valószínű azért, mert mindent megcsinált, amit mondtam neki. A kinti házamban pakolásztunk. Anya, mikor hazaért, mondta is neki, hogy szóljon, ha megunta, mert én sosem fogom megunni. Este még apával kinn maradtunk egy kicsit, és a kölcsön utánfutóban rosszalkodtam.Szerdán kirándulni voltunk az ovival Tiszapüspökiben az Ördögszekér táborban. Reggel sajnos esett az eső, de ennek ellenére nem hiúsult meg a kirándulás, és mire kiértünk a nap is kisütött. Sok mindent nem meséltem anyáéknak. Annyit tudtak meg, hogy a buszozás nagyon tetszett, hárman ültünk két ülésen, én a virágosokkal, Letivel és Grétivel. És azt, hogy nem lehetett inni a buszon, pedig én kétszer is megpróbálkoztam vele, de rám szóltak, és megsértődtem. És, hogy láttunk nagyon nagy halat! Azt már az arcomon látták, hogy szúnyogok is voltak, mert volt rajtam egy pár csípés. Délután elmentünk Erzsi mamiékhoz a kis házhoz. Pont ott voltak Berciék is. Én maradtam játszani, anyáék meg elvitték Lacikát a fodrászhoz, mert már megint nagy volt a haja. Most szép kis kopasz lett.

Csütörtökön fényképezés volt az oviban. Természetesen a csípések nem múltak el, de anya látta, hogy nem vagyunk egyedül ezzel a problémával, mert minden gyereknek pöttyös volt az arca. Az egyéni képeket megcsinálták rólunk érkezéskor, így azt anya is láthatta. Aztán a csoportképet tízórai után. Délután anya részt vett élete első szülőértekezletén. Elmondták, hogy mivel van probléma velünk kapcsolatban. Nem tudunk rendesen enni, öltözni és játszani egymással. Akkor, mit tudunk, mert mást nem is csinálunk az oviban. Szóval leesszük a ruhánkat, ez rám többszörösen igaz, mert mindig étlaposan jövök haza. Ráadásul engem még etetnek is, Balázs a barátom, és ügye azt sem lehetne. A ruhákat szerte-szét hagyjuk. Egymással meg durván játszunk, és árulkodunk. Anyának egyébként nem újdonság. Szerinte gyerekek vagyunk, és ha emlékezete nem csal, akkor ők sem voltak különb gyerekek. A véleménye annyi volt, hogy ő tanítgat engem itthon, az óvónő meg tanítson az oviban.
Pénteken anya elment Lacikával vásárolni Szolnokra gyereknapra, meg Timi néni kislányának, akik Olaszországból jöttek hozzánk. Mire hazaért már nagyon rosszul érezte magát, ő is elkapta a náthát. Értem Erzsi mami jött az oviba, utána elvitt magukhoz, és apa jött értem. Addig anya pihent egyet Lacikával. Lacikának is egyébként egész héten folyt az orra, de más baja nem lett.
Szombaton délelőtt először apával csavarogtam, voltunk a piacon és boltokban. Aztán mikor Lacika elaludt anyával mentünk boltozni, addig apa főzött. Délután anyával elmentünk Tóth dédiékhez, majd Elekes dédihez, és mire hazaértünk itt voltak nálunk Szuperék. Megint sok okosságra, vagyis rosszaságra tanítottak. De anya megígérte nekik, hogy ha végre lesz gyerekük, akkor többszörösen visszakapják!"-Emike