2010. március 5., péntek

Beteges szülinap (03.01-03.03)

"Hétfőre beteg lettem. Vagyis már vasárnap délután mutatkoztak a jelei. Anya vasalt, én meg lefeküdtem a szobájukban az ágyukra. Mikor végzett, akkor meg állandóan hozzábújtam, és azt ismételgettem, hogy "ANYA, ÉN ANNYIJA SZEJETJEK!" Gyanús lettem neki, és kérdezgette, mi baj van Emike? De én csak annyit válaszoltam, hogy "NEM TUDOM." Gondolt egyet, és megmérte a lázam. 38 volt. Így hétfőn apával a dokinéninél kezdtem. Egy kicsit pirosnak találta a torkom, írt fel antibiotikumot, de azt mondta, ha nem megy fentebb a lázam, akkor ne kezdjük el szedni, mert 3 hete is azt kaptam. Úgyhogy bölcsibe se mehettem, itthon voltunk anyával. Délelőtt elkezdtünk sós sütit sütni, vagyis kikevertük a tésztáját, és kiszagattuk együtt. Nyakig lisztes lettem. Aztán amíg aludtunk, anya kisütögette a tallérokat. Délután jó kedvem volt, és lázam sem volt. Anya elakart menni Lacikával a boltba, de nem engedtem, hogy engem kihagyjanak belőle. Így családostul mentünk el. Meg is lett az eredménye, mert estére megint lett hőemelkedésem. Kedden egész jó napom volt, a betegség jele sem látszott, csak délben hisztiztem egy órát. Szerda reggel is jól ébredtem, és anyáék úgy döntöttek, hogy mehetek a bölcsibe. Legalább tudnak készülni a szülinapomra. Mikor hazaértem a bölcsiből, már vártam a vendégeket. "MIKOJ JÖNNEK MÁJ! TEJE LESZ A HÁZ!" Anyáék el is készültek mindennel. Disznótorost sütöttek, és szépen megterítettek. Mielőtt megérkeztek volna a vendégek, ők felköszöntöttek engem. Kaptam fifis kirakót, átmeneti magasabb szárú cipőt, és óvódai tornacipőt, hajcsatokat, cicás fogkefét és gyümölcsös fogkrémet szintén az oviba, és foszforeszkáló csillagokat, meg holdakat a szobámba. Utána Erzsi mamiék futottak be. Tőlük autós ülést kaptam, így az enyémet Lacika örökli meg. Szegény, neki mindig az általam már használt jut. Végül megjöttek Elekes mamáék, Elekes dédivel, és Nóriékkal. Na ekkor már megőrültem, a sok embertől, és az ajándékokat sem akartam elvenni. Pedig sok szép dolgot kaptam tőlük is. Ruhákat, pólókat, melegítőket, még egy cipőt, egy adidast, pizsit, törölközőket az oviba... Ja és sok virágot is! De én csak a függöny mögé bújtam. Aztán apa behozta a tortám, amin fifi volt. Erre már előjöttem, és mihelyt letette a tortát el is fújtam a gyertyákat. Ezért meggyújtotta újra, és még egyszer el kellett fújnom. Úgy volt, hogy eléneklem az "ÉG A GYEJTYA ÉG, HÁJOM GYEJTYA ÉG, HÁJOM ÉVES KOVÁS EMMA" dalt, de ez is elmaradt, mert nem volt kedvem. Utána a felnőttek megvacsiztak, és csak aztán vágtuk fel a tortám. Én nem ettem belőle, csak a tetejét szedtem fel az ujjammal, és nyaltam le. Aztán eszembe jutott, hogy Nóri nem vett nekem ollót, pedig megígérte. Szóvá is tettem neki, és kiderült, vett, csak otthon hagyta. Amikor hazavitte dédit, el is hozta, és kipróbáltam Erzsi papával. Közben Lacikát mindig volt aki fogja, a többiek beszélgettek, meg iszogattak az egészségemre, de úgy látszik nem eleget, mert még betegebb lettem. De erről majd legközelebb beszámolunk! Minden esetre a szülinapom nagyon jó volt!"-Emike

3 megjegyzés:

Kati írta...

Nagyon nagy szeretettel gratulálunk, drága Emike!
Isten éltessen, sok boldogságot, jó egészséget kívánunk! (Reméljük, az egészségedre ivás, meg a mi jókívánságunk együttes hatására meggyógyulsz.;-))

Bianka és Karina írta...

Hmmmm,ez igen kérem,nagyon klassz szülinapod volt!!:))
Reméljük már meggyógyultál.Úgy látszik a bacik nem kímélik a 3 éves szülinaposokat.:((((

Pusza!

Rebeka és Annabella írta...

Isten éltessen Emike! Gyógyulj meg mihamarabb!
Lacikának pedig boldog hófordulót kívánunk!