" Már csütörtök délután kezdett megmutatkozni, miért is volt hőemelkedésem a hét elején. Elkezdtem köhögni, folyt az orrom, és megint lázas lettem. Péntek délelőtt egy kicsit játszottam Lacikával, aztán mikor anyával felmentünk, és ő elkezdett vasalni, lefeküdtem az ágyukba TV-zni. Mikor bejött, hogy kapcsol nekem mesét, már aludtam is. 
Mikor felébredtem, azt mondtam, hogy "NEM AJUDTAM, CSAK NAGYOT PIHENTEM!" Aztán a délutáni alvás után elmentünk megint a doktornénihez. Pirosabb lett a torkom, és azt mondta, csak nem ússzúk meg, el kell kezdeni az antibiotikumot szedni. Anya megjegyezte, hogy reméli Lacika nem kapja el. Hát nem így lett. Én a gyógyszer vagy a pénteki sok alvásnak köszönhetően szombatra sokkal jobban lettem. Délelőtt Lacikával játszottam,
délután meg apa meghívott bennünket a cukrászdába. Nóriék is jöttek, úgyhogy jól éreztem magam. Lacika viszont nem nagyon, állandóan csak bújt anyához, és feltűnően csendes volt. Anya már gondolta, hogy beteg lesz ő is. Mikor hazaértünk, volt is egy kis hőemelkedése, de estére magától elmúlt. Vasárnap délelőtt átmentünk a kengyeli dédihez (nekem lengyeli), és ott is megjegyezték, hogy Lacika elég nyűgös. Délutánra fel is ment a láza, köhögött és "fiknyos" is lett. Este se nagyon tudott aludni, csak forgolódott. Így hétfőn reggel ő következett a dokinál, rám addig Elekes mama vigyázott. Lacikának is ugyanaz a baja lett, mint nekem, ő is antibiotikumot kapott. Hétfőn este már jobbat is tudott aludni. Csak az orrszívást, orrba fújást és csepegtetést nem szereti. Hangosan ordít, hiába mondom neki, hogy az nem fáj!"-Emike
Mikor felébredtem, azt mondtam, hogy "NEM AJUDTAM, CSAK NAGYOT PIHENTEM!" Aztán a délutáni alvás után elmentünk megint a doktornénihez. Pirosabb lett a torkom, és azt mondta, csak nem ússzúk meg, el kell kezdeni az antibiotikumot szedni. Anya megjegyezte, hogy reméli Lacika nem kapja el. Hát nem így lett. Én a gyógyszer vagy a pénteki sok alvásnak köszönhetően szombatra sokkal jobban lettem. Délelőtt Lacikával játszottam,
délután meg apa meghívott bennünket a cukrászdába. Nóriék is jöttek, úgyhogy jól éreztem magam. Lacika viszont nem nagyon, állandóan csak bújt anyához, és feltűnően csendes volt. Anya már gondolta, hogy beteg lesz ő is. Mikor hazaértünk, volt is egy kis hőemelkedése, de estére magától elmúlt. Vasárnap délelőtt átmentünk a kengyeli dédihez (nekem lengyeli), és ott is megjegyezték, hogy Lacika elég nyűgös. Délutánra fel is ment a láza, köhögött és "fiknyos" is lett. Este se nagyon tudott aludni, csak forgolódott. Így hétfőn reggel ő következett a dokinál, rám addig Elekes mama vigyázott. Lacikának is ugyanaz a baja lett, mint nekem, ő is antibiotikumot kapott. Hétfőn este már jobbat is tudott aludni. Csak az orrszívást, orrba fújást és csepegtetést nem szereti. Hangosan ordít, hiába mondom neki, hogy az nem fáj!"-Emike"Szombaton délután a cukrászda után megtört a jég és végre felültem magamtól. Anya az ágy közepére tett egy játékkal, és kiment Emmával, mert pisilnie kellett. Mire visszajött én az ágy közepén ültem. Na, gondolta erről lemaradt, el se tudja képzelni, hogy csináltam. Még jó, hogy nem estem le. Aztán lefektetett, és megmutattam neki, hogy megy ez. Még kétszer megcsináltam. Azóta egyszer sem, lehet a betegség gyengített le. De azért majd összeszedem magam!"-Lacika
1 megjegyzés:
Nagyon ügyes legény vagy!!! :-)
Megjegyzés küldése